A „tartósítási láznak” csak nem akar vége szakadni...Csodás uborkát láttam még a piacon, nem tudtam nem venni belőle. A csemege uborka, a  csalamádé már a kamra polcán, valami mást kellett kitalálnom belőle. Emlékszem, nagymamám mindig tett el gyalult uborkát télire, de ha jól emlékszem, abban csak só, sok-sok só volt és felhasználáskor ki kellett áztatni. Nem szerettük, mert az uborka lágy volt, de lehet hogy egy „igazi” uborkasalátának lágynak kell lennie, ugyanis régebben az éttermekben is ilyet szolgáltak fel...Szóval én még frissen készítve sem szeretem a sóban állni hagyott, aztán kifacsart uborkát, lehet hogy az uborkasalátát nem szeretem? Vagy az igazi nem ilyen?Ez az uborkasaláta remélem nem ilyen lesz – friss, ropogós marad és jó fűszeres. Ha eláll, persze, ugyanis ez az első kísérlet. Tovább »