Bármily meglepő, amikor ez az étel került terítékre, nem a szűzpecsenye, hanem a galuska állt az étel fókuszában. A kisfiam galuska korszakot él, így a minden héten sorra kerülő paprikás csirkét cseréltem le kicsit nemzetközibb íz világra.Első ránézésre a tagliatelle például jobban passzolt volna, de így utólag meg kell cáfolnom, mert igazán kerek volt az összeállítás.A szűzpecsenye derekából érméket szeltem, a végeket másnap gyoshoz használtam fel. Hozzávalók 4 adaghoz:2 sertés szűzpecsenye törzse 3-4 cm magas érmékre (12 szelet/60 dkg) vágva és ujjal kicsit meglapítva8 dkg vaj1 evőkanál olívaolaj1 póréhagyma fehér része nagyon apróra vágva3 ág kakukkfű3 dl tejszín1,5 dl fehérbor10 dkg parmezán finomra reszelve1 teáskanál szárított kakukkfűfrissen őrölt maldon sófrissen őrölt színes bors1 dl csirke alaplé vagy húsleves - elhagyható4 adag vajas galuskaElőször kifőztem a galuskát és átpirítottam a vajban mert erre a néhány percre, amíg elkészül a hús és a mártás melegen, frissen lehet tartani.A kakukkfű ágakat 5 dkg vaj és az olívaolaj felforrósított keverékébe dobtam és rövid ideig pirítottam. Az illatok csak úgy tobzódtak, a friss kakukkfű levelek pedig csak úgy ropogtak. A kakukkfüves vajban mindkét oldalán megpirítottam a frissen őrölt maldon sóval és színe sborssal fűszerezett szűzérméket.
Az egyik oldalán csaknem fehéredésig, a másik oldalán csak úgy 1 percig, hogy kérget kapjon, de belül kicsit rózsaszín maradjon.Kivettem a serpenyőből a pirított hússzeleteket és melegen tartottam. (150 C fokra előre bemelegített, majd üzemen kívül helyezett sütőben, ahol a galuska is várt a sorára).A visszamaradt zsiradékból kivettem a kakukkfű ágakat, pótoltam némi vajjal, majd beleszórtam a szárított kakukkfüvet és néhányszor elkevertem. Hozzáadtam a póréhagymát és kicsit csöndesebb lángon megdinszteltem. Felöntöttem a fehérborral, újra magasabb lángra kapcsoltam és elforraltam a bor jó részét. Hozzáadtam tejszínt, sóztam, frissen őrölt színes borssal fűszereztem és felforraltam. Hozzáadtam reszelt parmezánt és megvártam, míg elolvad a mártásban. Én megszaporítottam egy kis maradék tyúkhúsleves esszenciával, de ez elhagyható. Azonnal tálaltam.Szemrevaló, ízletes étel, akár vasárnapra is!