Luca napja van ma. "Manabus, a nyúl vándorlásai közben egyszer az erdőben egy folyóparti tisztásra ért. Megpillantotta Totolizt, a baglyot, amint egy nagy fa ágán gubbasztott. Sötét volt, nagyon sötét, Manabus nem látott valami jól, így szólt hát a bagolyhoz: - Miért ragaszkodsz ahhoz, hogy ilyen sötét legyen? Én nem szeretem a sötétet, és azt akarom, hogy mindig nappali világosság vegyen körül! - Ha elég hatalmas vagy - felelte a bagoly -, hát tégy róla, hogy úgy legyen. Mérjük össze erőinket, és amelyikőnk győz, az rendezhesse el kedve szerint ezt a dolgot. Összehívta hát a nyúl meg a bagoly az erdő vadjait, a négylábúakat, és a madarakat, hogy tanúi legyenek párviadaluknak. Mikor összegyülekeztek, elmagyarázták nekik, miről van szó. Néhány madár és négylábú Manabus győzelmét kívánta, mert a világosságot kedvelték, mások meg azt szerették volna, ha a bagoly győz, hogy továbbra is mindig sötét maradjon. Megkezdődött hát a párharc a nyúl meg a bagoly között. Manabus egyre csak azt ismételgette: - Fény! Fény! Fény! Fény! A bagoly viszont így kiáltozott: - Éjszaka! Éjszaka! Éjszaka! Éjszaka! Abban állapodtak meg, hogy amelyik véletlenül elszólja magát és véletlenül ellenfele kiáltása téved a szájára, elveszti a harcot. A hangos és egyre gyorsabb kiabálásba a többi állat is bekapcsolódott, igyekeztek segíteni és belezavarni a küzdőket, ki-ki pártállása szerint. Végül is a bagoly véletlenül éjszaka helyett fényt kiáltott, így elvesztette a játszmát. Manabus, a nyúl úgy rendelkezett, hogy árassza el ezentúl fény a világot, de beleegyezett, hogy az idő egy részében éjszaka legyen, a bagoly és más állatok kedvéért, mert ezek az éjszakát jobban szeretik, mint a nappalt." (indián mese)Ha a nagy karácsonyi sütögetésből maradna fölösleges tojásfehérje, ez az egyszerű kis süti remekül "felveszi". Gizinél találtam, köszönöm a receptet, fincsi. A krémen változtattam, tejszín helyett mascarponéval készítettem.Hozzávalók a tésztához:4 db tojásfehérje (nagy)10 dkg porcukor
1 csipet só 10 dkg darált dió6 dkg liszt1 csapott mokkáskanál sütőpor1 nagy marék apróra vágott dió 1 marék mazsolaa krémhez:1 csomag vaníliás pudingpor (4 dkg)3 dl víz25 dkg mascarpone10 dkg kristálycukor
Egy 35-ször 25-ös tepsit (lehet kicsit nagyobb is, de nekem csak ekkora van, így kissé vastag lett a tésztája) béleljünk ki szilikonos sütőpapírral, a sütőt melegítsük elő 160 fokra.
A tojásfehérjét a csipet sóval kezdjük el felverni, és mikor már tartása van, kanalanként adagoljuk hozzá a cukrot, és addig verjük, míg kemény hab lesz belőle. Tegyük kis fokozatra a robotgépet, és adjuk a krémhez a darált diót is, majd a sütőporral elkevert lisztet is. Simítsuk a tésztát a tepsibe, kenjük el, a tetejét szórjuk meg a durvára vágott dióval és a mazsolával. Süssük 15-20 percig, kivétel után hagyjuk kissé hűlni, majd óvatosan távolítsuk el az aljáról a sütőpapírt. Ha kihűlt, vágjuk félbe, az egyik fele lesz az alja, a másik a teteje a sütinek. Én felszeltem már így az elején kockákra a lapokat.A pudingporból vízzel és cukorral főzzünk pudingot, kevergetve hidegvízfürdőben hűtsük ki. Robotgéppel kissé keverjük, krémesítsük a mascarponét egy nagyobb tálban, majd adjuk hozzá a kihűlt pudingot is, kis fokozaton keverjük össze.
Végül kenjük a lapok egyik felére a krémet, és tegyük a tetejére a másik lapot. Hűtőszekrényben hagyjuk állni, míg teljesen behűl.