Gyors, egyszemélyes konyhai kielégülés

  • 2015.02.10.
  • 4


Időszakonként változó, hogy mi, de mindig, MINDIG van egy olyan étel a tarsolyomban, ami pillanatok alatt és egyszerűen elkészíthető, minden hozzávalója olyan, ami relatíve hosszan eltartható, ezért nálam az alapalapanyagok részét képezi, és nem ütközik semmiféle nehézségbe, hogy egyszemélyes adagban készüljön. Így aztán ha úgy alakul, hogy egyedül vagyok itthon és nincs ebédem, egy másodpercig sem kell azon gondolkodnom, hogy mit is készítsek, ami azon felül, hogy gyorsan kielégíti az étvágyamat, arra is ingerel, hogy kinyaljam utána a készítésére használt tálat…
Az aktuális kedvencem már meglehetősen hosszú ideje a kedvencem, egyszerűen nem tudok betelni vele. Friss, maceramentes, és külön-külön is imádom minden hozzávalóját, hát még együtt! A recept eredetije Nigella Nigelissima című könyvéből származik (ami az olasz konyhára koncentrál, és úgy nézem, magyarul még nem jelent meg - itt egyébként már írtam róla korábban), és tudom, hogy anno változtatgattam rajta, de hogy pontosan mit és hogyan, az immáron a feledés homályába vész.
Ezen a ponton gondolom már könnyű kitalálni, hogy tésztaételről van szó. Egészen pontosan pedig olyan tésztaételről, ami valahol a tésztasaláta és a meleg tészta között helyezkedik el, ugyanis míg a szósz hozzávalói mind nyersek (kiv. a konzerv tonhal), addig a tésztát forrón, frissen leszűrve forgatjuk hozzájuk; lilahagymához, tonhalhoz, citromhoz, chilihez és rukkolához. 12 perc alatt megvan, és mennyei. Friss és melengető egyszerre. Kell ennél több?
Meleg tésztasaláta tonhallal, rukkolával és citrommal
Hozzávalók 1 adaghoz:
10 dkg spagetti1 kisebb lilahagyma fele vagy egy salotta hagyma – közepesen finomra vágvafél piros chilipaprika – hosszában félbevágva, majd vékonyan felkarikázva (aki nem szereti a csípőset, magozza ki)1 citrom reszelt héja és a felének a leve1 db 80 g-os tonhalkonzerv (a legegyszerűbb, ha a tonhal olívaolajban van eltéve, akkor még azzal se kell bajlódnunk, hogy 2 ek olívaolajat a tésztára lötyköljünk)1-2 maréknyi rukkola (egyszer előfordult, hogy pont nem volt itthon, csak bébispenót, de az ellen sem ágállt a gyomrom)2 evőkanál extra szűz olívaolaj (ahogy fentebb írtam, ha a tonhal olívaolajban van eltéve, akkor nincs rá szükség)só és rengeteg tört fekete bors
A tésztát a szokásos módon megfőzöm.
Egy salátástálba szórom a feldarabolt hagymát és a chilit, alaposan megsózom, ráreszelem a citrom héját, majd ráöntöm a felének a kifacsart levét (a citrom kissé megmarja a hagymát, ami így kevésbé lesz erős, ezért egy fogmosást követően mehetünk még utána emberek közé). Rászórok, egy fél maréknyi rukkolát (ez majd a tészta hőjétől alaposan összeesik, ellenben a második adag rukkolával, amit a már összekevert, egyébként tálalásra kész salátába keverek bele), majd a tonhalkonzerv villával összetört tartalmát.
A kész tészta főzővizéből kimerek egy fél bögrényit, leszűröm a tésztát, és a salátástálba zuttyintom. Szórok rá egy nagy adag tört borsot, meglocsolom két evőkanál olívaolajjal, és alaposan átkeverem. Ha úgy látom, kicsit száraz, adok hozzá egy-két evőkanállal a tészta főzővizéből, belekeverek még annyi rukkolát, amennyi jól esik a szememnek, majd előveszek egy villát, és egyenesen a salátástálból falatozni kezdek. Ha valami csoda folytán kettőnknek készül, akkor kénytelen vagyok tányérra tálalni.
De egyedül és tálból az igazi!