Fenyő formájú gesztenyés kalácsAmikor megláttam egy külföldi oldalon a fenyő formájú kalácsot, annyira megtetszett, hogy azonnal meg is sütöttem. Semmi különös nincs benne, csak a formázása nem a hétköznapi.Kalácstésztának
Atkáriné Terike
legjobb kalácsreceptjét dagasztottam be.
200 ml langyos tej3 evőkanál cukor1 tk só50 g puha vaj2 tojás sárga100 g joghurt600 g liszt40 g élesztő+ 1 tojás a kenéshezA hozzávalókat a leírt sorrend szerint tettem a kenyérsütő gépbe a kenéshez szánt tojás kivételével-Másfél órás dagasztó-kelesztő programra kapcsoltam.Az eredeti recept szerint nutellával kellett volna megkenni, de mivel az nem volt itthon, gesztenyével készítettem.Gesztenyekrém:25 deka gesztenyemassza2 evőkanál porcuko2 evőkanál rum2 evőkanál tejszínA mirelit gesztenyemasszát félfagyos állapotban sajtreszelőn lereszeltem és krémessé kevertem a többi hozzávalóval.A megkelt tésztát négy egyenlő részre osztottam és egyenként akkora háromszög formára nyújtottam, hogy a nagy gáztepsimbe beleférjen. Már az első kinyújtott lapot a sütőpapírral bélelt tepsibe tettem, megkentem a krém egyharmadával a széleket 1-2 centiméterre kihagyva. Így jártam el a következő 2 lappal is, a negyedikkel
pedig beborítottam. A széleken kicsit összenyomtam a téztarétegeket, és következett a bemetélés, amellyel kialakítottam egy fenyőformát.Fázisok a formázásrólA bevágott "ágakat" többször megcsavartam. Az elkészült fát tojással lekentem és, 20-25 perces kelesztés után
220 fokos sütőbe toltam, ahol 50 percig alsó-felső lánggal sütöttem. Kivétel előtt 5 perccel lekentem cukros tejjel, ettől szép piros lett.El kellett mennünk otthonról, és mire hazaértünk langyosra hűlt, éppen meg lehetett kóstolni.A kalács nagyon finom volt, köszönöm Terikének a receptet. Máskor is sütöttem már e recept szerint, és ez a kalácstészta tényleg mindenre jó.A formázásom nem lett olyan szép, mint az eredeti olasz oldalon. Nekem problémát jelentett, hogy kicsit sok volt ez a tészta a tepsi méretéhez. Kicsit vastagok lettek az ágak, de nem mertem vékonyabbra vágni, mert féltem, hogy kifolyik a töltelék. Tehát aki ügyes, az szebbre is meg tudja formázni, és az ünnepnek megfelelő mutatós kalácsot tehet a karácsonyi asztalra. Akár díszíteni is lehet, a sütés utolsó perceiben színes cukordarával, vagy cukorhópelyhekkel megszórva.Azért nagyon hálás vagyok Ninonak az ötletért és a fázisfotókért.