Az országban gyakorlatilag mindenütt sütnek hasonlót, de van egy lényeges különbség a lepcsánkához, cicegéhez, görhönyhöz, latkeszhez képest: a prószában nincs tojás, ellenben van valamilyen savanyított tejtermék: aludttej (régen ezzel készült), kefír, joghurt vagy kultúra (más néven író). És míg a felsoroltakat kis, tenyérnyi méretűre sütik, addig a prószát a serpenyőben palacsinta méretűre, egyben sütjük. Illetve régen alaposan kizsírozott, nagy tepsiben sütötték a sütőben, s mikor elkészült, olyan 10-szer 10 cm-es kockákra vágva kínálták.Egyébként még a latkesz is eltér a cicegétől, lepcsánkától, ugyanis abba a tökreszelőn, vastagra reszeljük a burgonyát, és bővebb olajban sütjük, hogy a kilógó kis burgonyaszálak extra ropogósra sülhessenek. Tehát a prósza és a latkesz külön műfaj a többihez képest, bármely néven is neveztessen ez a kis krumplilepény az ország különböző pontjain.
Hozzávalók 3 darab, palacsinta méretű prószához:
35 dkg sütnivaló, vagyis C-s burgonya (tisztítva ennyi! és nálam Agria fajtájú)1 kis dobozos kefír (140 gr)10 dkg liszt2 mokkáskanál sóa sütéshez olaj vagy zsír A tálaláshoz: tejföl, sajt (opcionális) A burgonyát lereszeltem a négyszögletes reszelő sajtreszelő részén, hozzákevertem a lisztet, kefírt, sót. Serpenyőben jó vékonyan elterítettem a tésztát 1 evőkanál olajon, és közepes lángon mindkét felét szép pirosra sütöttem.
Ez az alaptészta. Ebbe aztán keverhetünk újhagymát, snidlinget, fokhagymát, medvehagymát (az enyémben most az van), szalonnát, sonkát, gombát, stb... Illetve ezt a tésztát használhatjuk hús bundázásához is.
A recept persze burgonya-függő, olyan értelemben, hogy nem egyformán
eresztenek levet, a lisztet tehát ehhez képest adagoljuk. Nem kell
megijedni ettől, ha már kétszer-háromszor sütöttünk prószát, tudni
fogjuk a jó állagot, a jó krumpli-liszt arányt.