Megkezdtük a palántázást. Azért csak most, mert korábban elvetett paradicsomok, nagyon megnyúlnak és mire ki lehet ültetni, már nagyon gyengék lesznek. A kiültetést majd ugyanúgy nem szabad elsietni, mint a magok elültetését. Sokszor jártunk már úgy, hogy áprilisban nagyon jó idő volt, és kiültettük a paradicsomokat, aztán májusban a fagyos szentekkor meg szépen elfagytak, és vehettünk újakat a piacon….
Ezt a hibát most nem szabad elkövetni, ugyanis sok olyan paradicsom magunk van, amit mi fogtunk, és ilyet biztos nem lehet kapni a piacon.
Tavaly az Ömki (Ökológiai Mezőgazdasági Kutató Intézet) által beneveztünk egy paradicsom tájfajta kísérletbe, ahol mi 4 fajtát termesztettünk. Nem is ez az izgalmas benne, persze ez is, de volt ennek a kísérletnek egy konferenciája, ahol az összes résztvevő hozott mintát azokból a fajtákból amit termesztett. Vizsgálat gyanánt pedig végig kellett kóstolni és értékelni a fajtákat. Innen az általunk legfinomabbnak ítéltekből hoztunk magot. A kedvencem a soltvadkerti paprika alakú, extra paradicsom ízű, vastag húsú, egyszerűen egy álom.
Na palántázás. Ezeket szaporító ládákban szoktuk, de akinek nincs ilyenje, tökéletesen megfelel a célra muskátlis láda, vagy fagyis doboz, vagy bármi ami nagyobb és lapos, és doboz.
A palántaföld nálunk átszitált komposzt földdel vegyítve.
A földet berakjuk a szaporító ládákba, és egy nappal előre behozzuk a házba, hogy ne a hideg földbe kerüljenek a magok. A földet jól bele kell nyomkodni.
Innentől pofon egyszerű, sorokat húzunk, beleszórjuk a magokat (nem túl sűrűn) betemetjük, jól lenyomkodjuk, és megöntözzük.

Mivel 13 féle magot vettettünk el, kell valami jelzőrendszer, amivel meg lehet különböztetni a sorokat, különben összekeveredünk, és majd csak akkor derül ki, hogy melyik paradicsom milyen, amikor már kinőttek rajta a bogyók. Persze ez se baj, de azért jobb tudni.
Erre a célra én joghurtos vagy tejfölös poharat szoktam használni. Elmosom, és csíkokat vagdosok le róla. Ezekre a csíkokra alkoholos filccel felírom a fajtákat, így biztosan tudni fogom, hol mi kel ki.

Ezzel a lendülettel elvetettem a Valeyrac exotics-os magokat is, amiből nagyon kevés volt, így ezekre úgy fogok vigyázni mint a hímes tojásokra.
Vettem lila maracuja magot is, amiről fogalmam nem volt hogy mit kezdjek vele, ezért úgy döntöttem, hogy nagy baj nem lehet belőle, ha úgy járok el vele ahogy a paradicsom palántákkal. Ugyanez történt a tomatillóval, és a földi cseresznyével is.
Közben a krumplik, már ki vannak téve csírázni szépen az ablakba. Ez három korai fajta, balatoni rózsa, pannónia és cherie, azaz kifliburgonya.

A paradicsomokat múlthét szerdán vetettük el, elég nedves volt a föld ezért azóta nem locsoltuk. Az második locsolást ma kapták, jó erősre főzött zsurló teát vízzel felhigítva. A zsurló a biodinamikus növényvédelem egyik alappillére, gyakorlatilag védi a palántákat a gombás betegségektől.
A krumplik azóta már a földben vannak, mivel ezek korai fajták. Fátyol fólia van rajtuk, így hamarabb csíráznak, és véd a fagytól. Krumpli ültetésről, majd később lesz szó, mikor a többit vetjük.