Először rögtön a nevet magyarázom meg, mielőtt bárki azt hinné, rosszat álmodtam. Amikor Tamást arról próbáltam faggatni, mit főzzek, kínjában (mert utálja az ilyen kérdéseket) azt találta mondani, készítsek pagut, és hogy mi az, azt már rám bízza. :-) Nesze semmi fogd meg jól, tulajdonképpen. A név hangzása alapján a fenti képen látható étellel teljesítettem a feladatot és sikerrel vettem a fordulót.Hozzávalók 4 személyre.1 közepes fej hagyma40 dkg csirkemell filé2 ek olívaolajkb 2-3 cm friss gyömbér1-2 ek harissa (vagy helyettesíthető valamilyen könnyebben beszerezhető paprikakrémmel)10-12 szem szárított sárgabarack1 csicseriborsó konzerv, vagy 3 marék száraz csicseri beáztatva majd megfőzvekb. 30 dkg kuszkusz4 dl csirkealapléfriss koriander - ha van, de elhagyhatóMindent előkészítettem első körben, hogy a kezem ügyében legyenek a hozzávalók. A húst megmostam, lecsöpögtettem és falatnyi darabkákra vágtam. A barackokat felaprítottam, a csicserit megfőztem és lecsöpögtettem (mert én most nem konzerv verziót használtam - kb. 2 órát áztattam a bogyókat, utána pedig még kb. 45 percig főztem). A hagymát megpucoltam és felaprítottam.Ezután elővettem egy nagyobb serpenyőt, aminek fedője is van és hevíteni kezdtem benne az olajat. Ezen megforgattam a hagymát, majd miután üvegesre váltott, hozzáadtam a csirkehúst és egy kis sót ráhintve szinte készre pirítottam a kockákat.Következő lépésként a húsra reszeltem a gyömbért, hozzáadtam a harissát és egy percig ezekkel elkevergetve tovább pirítottam a csirkét. Itt léptek a képbe az aszalt barackok, a csicseri és a kuszkusz, mindezt hozzáadtam a fűszeres csirkekockákhoz, elkevertem és az egészet felöntöttem az előkészített csirkealaplével. Az serpenyőre tettem a fedőt és a főzőlapot lekapcsolva hagytam, hogy a kuszkusz néhány perc alatt megdagadjon.Ezalatt elővettem a tányérokat, előkészítettem a vacsoraasztalt, majd itt következett volna a koriander, ami most nekem nem volt, de az apróra vágott zöldet az elkészült és felkevert fogáshoz kellett volna keverni, majd tálalni. Nekem ezúttal csak a tálalás és a fogyasztás maradt, de így sem volt kifogás.Gyors és érdekes, nem a magyaros ízvilághoz közelítő, de finom és laktató vacsora.(A csípősre érzékenyek a harissával vagy paprikakrémmel vigyázzanak, én is csak huhogva tudtam falatozni.)