Hogy én mennyire ki voltam már erre éhezve, hihetetlen.Napok óta ábándoztam a palacsintáról, végül elszántam magam és bekevertem.Azt vettem észre, hogy ehhez a liszthez több tojást kell adni, különben törik a tészta, ha csak 1 tojás van benne. Tehát:15 dkg teljes kiőrlésű liszt - szemre szórtam csak a tálba1-2-3 tojás akár - én most csak 1 darabot tettem bele, tört iscsip. só1 ek. nyírfacukorvíz, sima csapvízolajKikevertem és hagytam állni egy órát, majd sütés előtt beleöntöttem egy kis olajat és azzal is elkevertem, a palacsintasütőbe is loccsintottam az első sütéshez egy gondolatnyi olajat és szépen kisütögettem7, azaz hetes darab palacsintát, amikor átfordítgattam, mindegyik tört, legközelebb több tojást fogok adni hozzá, de végül a fordítás után összenyomkodtam és újra összesült mind.A töltelék baracklekvár és kakaós krém lett, mindkettőt csak vékonyan, mert nem diétás, de könyörgöm, ennyit csak lehet bűnözni már.A kakaós krém úgy készült:1 ek. kakaópor1 ek. nyírfacukorpici vízKikevertem krémesre, kenhetősre, így könnyebb volt tölteni, mintha por lett volna.Nos egy fertályóra alatt bedobtam mind a hetet, és szemérmetlenül jólesett, nem is tudom mikor voltam utoljára ennyire elégedett a világgal, nem is tudom mikor ettem ezt megelőzően édeset, én, aki meghalok mindenféle édességért, és egy darab csokiért hajlandó voltam az Antarktiszra is elmenni.Erről a legnehezebb lemondani nekem. Az ételek annyira nem is érdekelnek, mint a sütik, csokik, krémes-habos csodák. Olykor azzal kínozom magam, hogy a neten ilyen képeket nézegetek, mint pl. a francia krémest, a fél életem adnám egyetlen kockáért :-) Itt tartok. Szánalmas.