Az idei Édes Napok fesztivál mindhárom napján kinn voltam, így nagyon sok csokit tudtam kóstolni, sok izgalmas kurzuson, bemutatón vettem részt, és nem utolsósorban nagyon sok kedves (sok esetben eddig csak virtuális) ismerőssel találkoztam és tudtam beszélni kedvenc témánkról, a csokoládéról. Az új helyszín, a Millenáris nem hivatalos közvéleménykutatásom szerint mindenkinek jobban tetszett, mint a korábbi helyszín, a budai vár: sokkal jobban megközelíthető, tágasabb, a nagy vízfelületek hangulatossá teszik.BonbonokHarrer bonbonokHarrer pohárdesszertekA legtöbb bonbont még pénteken kóstoltam: ilyenkor - munkanap lévén - nem voltak még túl sokan, így kényelmesen lehetett beszélgetni a csokikat árusítókkal. A kóstolást a Harrer standjánál kezdtem: itt nagyon finom, harmonikus, fűszeres bonbonokat kóstoltam: rózsaborsosat, tazmán feketeborsosat, ami épp kellemesen csípett utóízében, de a kedvencem a rózsa & ylang-ylang kombináció volt - izgalmasan parfümös, de egyáltalán nem tolakodóan. A Harrer-standnál még a mousse-alapú pohárdesszertek voltak nagy kedvenceim: habos, könnyű finomságok koncentrált ízzel.Zangio-bonbonokA kóstolást Zangio-bonbonokkal folytattam: itt találtam egy meglepő, számomra abszolút új ízre, a hagymakaramellre. Ehhez salátahagymát karamellizálnak, és ez kerül az étcsokoládé-ganache-ba. A hagyma a saját cukortartalma révén finom édes, karamelles ízűvé válik, ami gyönyörűen összesimul a csokoládéval. Nagy rajongója lettem, a fesztivál alatt repetázni is muszáj volt belőle! Ezen kívül még a borókás bonbon fűszeres ízvilága fogott meg.BobojkaA Bobojka Csokoládémanufaktúra bonbonjai közül az abszolút kedvencem a kecskesajtos volt: enyhén citromos, így első kóstoláskor egy pillanatra a túrórudi megszokott ízvilága villant be, de aztán jött is a kecskesajt komplexebb íze. Itt nagyon ízlett még a chili & lime bonbon is, illetve kóstoltam egy málnapálinkásat, ami azért volt meglepő számomra, mert alapesetben én a málnapálinkát étcsokoládéval tudnám elképzelni, itt viszont a burok és a ganache is fehér csokoládé alapú volt - mégis nagyon harmonikus lett az ízvilága.Lady LavenderLady Lavender bonbonjai az én ízlésemnek már sokszor már túl merész ízvilágot képviselnek, de például a fanyarabb ízvilágú dohányleveles ízlett!Kóstoló Pelle-MolnáréktólA Pelle-Molnár házaspár diabetikus, illetve paleo vonalú kísérleteiről már a Facebook-on olvastam, így kíváncsian mentem kóstolni. Egy 97% kakaótartalmú, liofilizált málnával és rózsával ízesített táblából kóstoltam, amely kókuszcukorral és steviával van édesítve. Szinte el sem hiszi róla az ember, hogy tényleg 97% a kakaószárazanyag-tartalom, olyan jól találták el az ízesítést, a kókuszcukor és a stevia együttes használata pedig megakadályozza, hogy stevia-mellékízt érezzünk. Az itt kóstolt bonbonok közül egyértelműen a vörösboros (merlot, Hilltop) - kakukkfüves bonbon nyert nálam, a bor nagyon szépen harmonizált a fűszerrel és a csokival is.Persze kóstoltam olyan bonbonokat is, amelyeket inkább nem kellett volna, de ilyesmi nem tudta elrontani a kedvem, hiszen annyi izgalmas, inspiráló bonbont kóstoltam, hogy ezekért már abszolút megérte bevállalni a csokitúladagolást, amit péntek este például csak magában evett kovászos uborkával sikerült némileg kompenzálni :)A három nap alatt számtalan izgalmas kurzuson, bemutatón, kóstolón tudtam részt venni: Chantal Coady kóstolóval egybekötött bemutatóján, choco-coachingon Nagy Judittal és Szántó Tibor két pénteki mesterkurzusán (utóbbiról külön posztban hozok beszámolót).Chantal Coady bemutatójaChantal Coady, a Rococo Chocolates alapítója és a londoni