5 gyors recept raviolival Ma már a legtöbb élelmiszerboltban megvásárolhatjuk vagy t akár otthon is elkészíthetjük a népszerű olasz töltött tésztát a raviolit. Ha nem vagyunk az olasz konyha elkötelezett hívei, akkor ezt a töltött tésztát, jó magyarosan esszük, azaz megszórjuk sajttal, esetleg tejfölt vagy sült szalonnát is teszünk rá, és már megy is a pocakba. Nincs ezzel semmi baj, így is nagyon finom. Az olaszok azonban ennél rafináltabbak. A magyar konyhától eltérően, amikor bármilyen tésztaféleséget fogyasztanak mindig a tészta a főszereplő. A mártás, a töltelék, csak egy hozzáadott plusz, ami kiemeli, fokozza az ízét. Ennek köszönhetően, az olasz tészták többsége nem úszik mártásokban, hanem csak tesznek rá néhány kanállal. Laikusnak talán úgy tűnhet, mintha sajnálnák róla a mártást, de nem így van, ott ez a szokás. A ravioli egy igen hálás tészta. Hogyha kész töltött tésztát veszünk, akkor 10-20 perces konyhai munkával már olyan ételt tudunk varázsolni az asztalra, amivel saját magunkat és a családot is el tudjuk kápráztatni. Ráadásul remekül variálható, hiszen többféle töltelékkel készítik. Talán a legnépszerűbbek a spenótos- túrós, a darált húsos, a rákos, a halas, a gombás, a gorgonzolás, és a túrós- diós verzió. A raviolit ehetjük egyszerűen megfőzve, vajjal vagy olajjal és sajttal ízesítve. De ha variálni szeretnénk, próbáljuk ki különböző mártásokkal. A következőkben 5 olyan eredeti, olasz elkészítési módot ajánlok, amit egy magyar konyhában is mindenféle extra nyersanyag nélkül el tudtok készíteni. A raviolival gazdagíthatjuk vagy újrahasznosíthatjuk a húslevest, zöldséglevest. Nincs más teendők, mint a tésztát főzési idejének megfelelően húslevesben megfőzzük és a levessel együtt az asztalra varázsoljuk. Igazi téli, átmelegítő egytálétel. Ha szeretjük, tálaláskor megszórhatjuk frissen vágott, petrezselyemmel, snidlinggel vagy parmezán sajttal. A legjobb, hússal töltött raviolit használni erre a célra. Paradicsommártással a gyerekek kedvence. Készíthetjük friss paradicsomból, hámozott konzerv paradicsomból vagy paradicsommártásból. 2-3 evőkanál olívaolajon megpirítunk egy kis fej hagymát és egy gerezd fokhagymát. A fokhagymát nem törjük meg csak a kezünkkel vagy egy késsel megroppantjuk. Az aranyszínűvé vált fokhagymát kivesszük a serpenyőből, majd hozzákeverünk 2 dl paradicsommártást, vagy 5-6 hámozott, apróra vágott paradicsomot, és 2-3 kézzel kettétépet bazsalikom levelet. 5-10 percig főzzük, ízlésünknek megfelelően sózzuk, borsozzuk. Tálalás: a tányérra teszünk 1-2 kanál mártást, erre szervírozzuk a tésztát, majd a tésztára ismét teszünk egy keveset a paradicsommártásból. Sajttal megszórva tálaljuk. Vajjal és zsályával: az egyik legegyszerűbb és egyben az egyik legfinomabb módja a ravioli elkészítésének. Egy serpenyőben megolvasztunk személyenként 2 dkg vajat, majd hozzáadunk szintén személyenként egy nagyobb zsályalevelet. A vajat és a zsályát 1-2 percig mérsékelt tűzön együtt sütjük. 2-3 perc után hozzátesszük a tésztát, jól összekeverjük és parmezánnal vagy bármilyen keményebb sajttal megszórva tálaljuk. Ideális az összes ravioli típushoz. Tejszínes gombamártással: 200 g gombát (ha van erdei gombánk, azt használjuk) megtisztítunk és 20 g petrezselyemmel együtt apróra vágunk. 3 evőkanál vajat megolvasztunk, beletesszük a gombát, a petrezselymet és addig főzzük, amíg a gomba megpuhul. Hozzáöntünk 100 ml tejszínt, sózzuk, borsozzuk és amikor a serpenyő tartalma kellemes krémszerű állagot öltött, összekeverjük a raviolival. Tálaláskor megszórhatjuk friss petrezselyemmel. Milánói módra, azaz sáfránnyal: vágjunk apróra egy kisebb fej hagymát, egy szál sárgarépát és egy zellerszárat. Egy serpenyőben 2 diónyi vajat megolvasztunk, rátesszük a zöldségeket, majd kevergetve addig sütjük, amíg megpuhulnak. Hozzáadunk 20 dkg zöldborsót és 0,5 dl vízzel vagy zöldséglevessel elkevert sáfrányt. Sózzuk, borsozzuk 5-10 perc alatt készre főzzük, majd összekeverjük a tésztával. Tálaláskor megszórjuk sajttal. Etikett és ravioli: a raviolit mélytányérba szervírozzuk és villával fogyasztjuk! Ha nagyobb formájú raviolival hozott össze a sors bennünket, akkor villával – nem késsel- vágjuk két vagy három fele. Mindig csak akkora mennyiségű tésztát tegyünk a villára, amit kényelmesen be tudunk kapni.