Mióta vidékre költöztünk, elég sokszor sütünk, főzünk a kertben. Szeretjük, mert megvan a maga varázsa a bográcsolásnak, grillezésnek, szalonnasütésnek. Szeretjük, mert ugyanaz az étel a bográcsban a szabad tűz felett főve egészen másképp készül, más lesz az illata, íze, állaga. Miközben pedig készül, jót lehet beszélgetni a tűzrakó mellett egy sörrel, üdítővel a kézben, vagy éppen az árnyékba húzódva. Szeretünk kint főzni, ezért amikor csak tehetjük, élünk a lehetőséggel. Ezúttal sertéspörköltet főztünk, de egy kicsit másképp, mintha odabent készült volna a tűzhely mellett. Kicsit füstösebb, kicsit karakteresebb, kicsit másabb, de így is rendkívül finom...Hozzávalók a bográcsos sertéspörkölthöz:- 2 szelet füstölt (zsír)szalonna- 3 kg sertéshús (comb, tarja)- 4 fej vöröshagyma- 3-4 gerezd fokhagyma- 3-4 db paradicsom- 2 db paprika (tölteni való)- 1 kis üveg ecetes gyöngyhagyma- konyhasó- őrölt bors- őrölt köményBográcsos sertéspörkölt elkészítés:Az egész a tűzrakással kezdődik. Annak ellenére, hogy bográcsban főzünk, éppen úgy fontos a tűzifa minősége, mint a szalonnasütésnél. A legjobb valamilyen kemény fa (pl:
tölcs, akác). Mi mindig akácfát használunk. Sose használjunk kerti főzőcskéhez lim-lom fát, és a kertben kivágott egyéb faágakat, mert sok fa tartalmaz olyan anyagokat, amelyeknek a füstje kellemetlen ízt ad az ételnek, amely felette készül. Ha megvan a kellő hőtartó parázs, akkor már csak egy-egy vastagabb fával kell táplálni, hogy egyenletes meleget adjon. Nem érdemes hatalmas lángok felett főzni, mert egyrészt nagyon kormol, másrészt nehéz megközelíteni tőle a bográcsot. Na de elég a tűzrakás elméletéből, kezdjünk el főzni...Vágjunk két szép, nagyjából fél-egy centiméter vastag szalonna szeletet (nekünk négy fél szelet lett, mert pont ott volt átszúrva a szalonna az akasztó zsinórnak). Tegyük a bográcsba, majd szép lassan süssük ki a zsírját. Ehhez érdemesebb a bográcsot magasabban tartani a tűz felett, hogy inkább szépen olvadjon, mint hirtelen megégjen.Ha szépen kisült a szalonna, akkor szedjük ki a bográcsból, mert nekünk csak a zsírja kell. A szalonnát fogyasszuk jó szájízzel egy kis kenyérrel, segít kibírni, míg elkészülünk. :) Én kimondottan szeretem, még a jól átsült bőrét is elropogtatom.Szóval, a zsírba dobjuk bele az apró kockákra vágott hagymát, majd pároljuk, pirítsuk meg. Ha a konyhában készül, nem jó, ha egy-egy hagymakocka meg-meg barnul, de a bográcsban főzött pörkölt ízvilágának kimondottan jót tesz. Amikor a hagyma is kész, vegyük le a tűzről. Sózzuk, borsozzuk, majd adjuk hozzá a kockákra vágott sertéscombot. Kicsit pirítsuk meg (nem nagyon), majd adjunk hozzá egy kevés vizet, mert különben előbb kap oda, minthogy a hús kiengedné a levét. Dobjuk bele a kockákra vágott paradicsomot, a gerezdekre vágott fokhagymát, a tölteni való paprikát, az őrölt köményt és lassan főzzük.Mi nem tölteni való paprikát használtunk, hanem a szomszédunktól kapott (saját termésű) különleges, fekete (valójában sötét lila) termésű paprikát. Igazából csak a bőre sötét színű, félbe vágva azonnal feltűnik, hogy a belseje zöld, ízében pedig a zöld pritamin paprikára emlékeztet. Amikor már félig megfőtt a hús, beleönthetjük a levétől leszűrt ecetes gyöngyhagymát, és ezzel főzzük tovább.Innentől már nem sok van hátra, az én egyetlen drága feleségem ezen a ponton ment be kifőzni hozzá a tésztát, mi ugyanis azzal ettük. De illik hozzá sós vízben főtt burgonya, rizs vagy akár nokedli is.Tálaláskor tegyünk mellé valami savanyúságot. Cékla, csemegeuborka, kovászos uborka, vegyes vágott nagyon jól megy hozzá. Mindenkinek kellemes bográcsolást kívánunk! :-)