Még mindíg az egyszerűség jegyében -
fűszer nélküli ételek - kerülnek az asztalra. Ebben az esetben a Márton napi libát (mert nem nagyon kedveljük a libahúst) helyettesítettük finom kacsacombokkal, szárnytővel, kacsamellel, s valamikor a nagymamám mindehhez köretnek hagymás, paprikás krumplit - akkori nevén Móringot tálalt. Nekem óriási emlék
és arra mindíg vigyázok, ha kacsasült: akkor a köret csakis Móring lehet. Most is az volt!


A kacsacombot, mellét, szárnyát - és még
vásároltam hozzá nagy adag kacsaszárny-tövet egyszerűen csak besóztam.
Vetem még
hozzá 2 kg kacsahájat, amit a tepsi aljára leterítettem, és ráraktam a kacsa feldarabolt részeit. Köretnek a nagy kedvencem: a Móring került. Egy serpenyőben, 1 kanál kacsazsíron 1 nagy fej fehér édes hagymát megfonnyasztok, kevéske piros paprikával megszórom, sózom, kissé citromborssal megszórom. Az apró kockára vágott
burgonyát sós vízben megfőzöm és beleforgatom a piros paprikás hagymás zsíradékba. (a burgonya főzőlevét félreteszem, mert a következő kenyérsütésnél Ő lesz a folyadék)

A kacsa melle és a szárnytövek. Olyan ízletes, pedig mindösszesen csak besóztam és a kacsahájon sültek pirosra.A kacsahájból pedig nagyon finom tepertő sült, ami sajnos nagyon kevés, így vacsorára el is fogyott.