Össznépi születésnap két hétvégén

  • 2013.08.27.
  • 4


Egész nyáron (júliusban,
augusztusban) nem értünk rá szinte semmire, pedig nálunk ilyenkor vannak tömegével a születésnapok. Úgy döntöttünk, hogy az augusztus végét arra szánjuk, hogy egy kicsit kipihenjük az átalakítás nagy fáradalmait, s egyben összevontan (persze már tavaly is így csináltuk) egy jó kis családi ebéd formájában csinálunk egy csendes bulit :)
Augusztus 18-ával kezdtük, ekkor egy óriási bogrács vegyes (köröm, csülök, zúza) pörköltet főztek a fiúk, mi lányok pedig - mivel hirtelen még vendégeket is hívtunk - gyorsan összeütöttünk egy óriási tálca gyümölcskrémest.
A bográcsos fantasztikusan sikerült, utána az egész gyümölcskrémes lecsúszott, szóval nem éheztünk. Alíg tudtunk felállni az asztaltól :)


Nem tudom hány darab tállal sikerült az asztalra rakni ebből az isteni bográcsosból, de nem nagyon sok maradt belőle. Persze az is igaz, hogy a szokásos 6 fő helyett, most 9-en voltunk, de úgy érzem mindenki nagyon jól érezte magát. Hangulat és vigyor volt bőven. A bohóckodás, a kacagás nem is maradt el senki részéről. A vendégek is jól érezték magukat. Az pedig már maga a csoda volt, hogy én a férjemet még életemben nem láttam alkoholos pohárral a kezében ?! - hát csodálkoztam is rendesen. Igaz, hogy a gyerekek valami nagyon finomságot (házi készítésű mézespálinkát) hoztak. Ízlett is mindenkinek, biztos finom is volt. Én nem mertem megkóstolni :)
No ez a csapat megérdemli, hogy főzzön az ember hétvégén, mert fantasztikus milyen jó étvágyuk van és szinte öröm nézni őket, ahogy esznek :)Elkészült ez a hatalmas tálca gyümölcskrémes is, ami hihetetlen, hogy a piskóta fölött és a krém fölött összesen 200 szem szőlő volt. Ezt a lányok számolták meg, amíg rakták a sütire :)
Jött a hatalmas adag gyümölcskrémes, amit darabokra vágra az utolsó
falatig
elpusztított a csapat!
Természetesen a család kedvence: Robika sem maradhatott ki a jóból. Kapott egy óriási csülökcsontot, amit aztán -szokása szerint- két napig őrzött.
S akkor jött a következő hétvége. Az én gyermekeim kitalálták, hogy ezen a hétvégén (augusztus 25-én)
főzzünk valami gulyás levest, amihez csodálatos finom marhahúst hoztak, én pedig hozzápakoltam egy jó fél kiló Lóbab-ot, s ebből készült egy akkora adag babgulyás, hogy már megint csak pihegtünk az ebéd végeztével. Látszik ám, hogy a csapat nagyon jóízűen tudja kanalazni a finom gulyást, s hozzá a frissen sült házi kenyeret.