A stockholmi sztázsolás után a nyár hátralévő részét Erdélyben töltöttem. Tanulmány úton voltam, minden érdekelt ami helyi és tradicionális. A rohanó városi élethez képest jó volt látni, hogy még léteznek, a szó hagyományos értelmében, közösségek. Volt egyfajta egészséges körforgás az élet és a természet között.Szembetűnő jelenség volt, hogy míg a nyugati luxus éttermi világban divat a helyi alapanyagot használni, a kistermelőt megkeresni és támogatni, kimenni az erdőbe ehető virágokat, növényeket, gyümölcsöket szedni, addig itt ezek a dolgok természetesek. A kertből van a saját megtermesztett zöldség, mindenki befőzi magának télre a paradicsomot, lekvárokat, szörpöket régi receptek alapján. Az erdőből szedni a gyümölcsöt pedig egyes családoknak megélhetés, nem pedig sznobizmus Instagramon.
Kolozsvártól ugyan messze voltunk, de a magyar napok kapcsán odautaztunk pár napra. Nagyon színvonalas vásár volt, tele igényes programokkal és kereskedőkkel.A steet food kínálatról pedig csak annyit említenék meg, hogy Londonban bátran megállná a helyét és jobb volt, mint amit bármelyik magyarországi vásár általában felvonultat.
[...] Bővebben!