Amikor a szülővárosába dolgozik a cukrász...

  • 2013.06.02.
  • 4

Vannak az ember életében olyan pillanatok, amikor azt érzi, hogy felemelő érzés önti el és azt gondolja, hogy megérte......Még az esküvő-kiállítás időszakában gyökerezik a történetem, amikor is megkeresett Mercédesz, hogy készítsem el neki és párjának a menyasszonyi tortát a nagy napra..nagy kedvenc a trópusi ihletésű tortáim hangulata volt a számukra, de
mindezt szerették volna egy semlegesebb, pasztell alapon látni..Így került a tortára mindenféle olyan növény ami erősíti a torta dzsungel hatását.
A semleges alapon gazdagon burjánzó növények sokasága igazi trópusi világot jelenít meg. A színek és a formák, valamint az összhang amit sugároz szinte kiabálnak, hogy engem nézzetek...Megjelentek egy picit a cukorcseppek is a csokorban, de a hangsúly ebben az esetben nem ezen volt.A zöld több árnyalatának használatával még élet-telibbé vált a kompozíció és elnyerte a végső formátumát.A selymesen csillogó zöld szatén szalagok az összhatást még tovább erősítették a tortán ...Ha az ember azt érzi, hogy az élet értelmetlen és szürkén fájó erre a tortára ránézve mindez egy pillanat alatt elmúlik. A élet maga ez a torta. A természet reprodukciója cukorból :)
A helyszín a lajosmizsei TANYA CSÁRDA
volt, mely az én szülővároskám egyik legismertebb és legjellegzetesebb helyszíne . Mikor ezt megtudtam még anno , nagyot dobbant a szívem , mert a gyökereit senki sem tagadhatja meg, bár én nem is szeretném... Az alföld jellegzetességei a mai napig nagyon hiányoznak a mindennapjaimból és ha arra gondolok, hogy a tortám ismét "hazaér" Lajosmizsére akkor boldog vagyok...Nagyon különleges volt ez a torta a számomra és ez a szó szoros értelmében egy igazi jutalom volt nekem a szállítási helyszín illetve a pár kedves és barátságos hozzáállása tekintetében is.Hálásan köszönöm a lehetőséget a párnak és szívből kívánom nekik, hogy legyenek nagyon boldogok a közös életükben ...legalább olyan boldogságban legyen részük, mint amit én éreztem a készítés minden mozzanatában :)