A retekvaj egy francia különlegesség és annyira egyszerű, mint a faék. Néztem is nagyot, mikor megláttam, hogy mindössze három összetevőből áll. Vajaskenyér retekkel-mondta valaki. Igen. És mégsem. Mert összekavarva mégis más a textúra, az ízvilág. Fontos, hogy a három összetevő kiváló alapanyag legyen: a vaj friss és lehetőleg házi, a retek zsenge és valamilyen különleges sót érdemes használni. 
Erről jut eszembe a nyaralós, sóvirágos történetünk Szlovéniából. Utolsó esténket töltöttük Piran csodás belvárosában, amikor a férjem kilépett valahová, majd hazatelefonált, hogy szükség van-e valamire még.
– Igen!-kaptam az alkalmon. Hozzál sóvirágot! A főtéren van egy szaküzlet, ott találsz.
Pár perc múlva jött az újabb telefon:
– Te, én látok itt valamilyen virágokat…de ezek ejsze levendulák…
Gyorsan tisztáztuk, hogy én a fleur de sel-ként ismert sóra gondoltam, ami a só legjava és nem a romantikus énem mondatta, hogy vegyünk virágot a hazafele útra.
Visszatérve a retekvajra: nálunk nagyon bevált barna kenyérrel, bagettel, pirítós kenyérrel. A retekcsíra a bónusz a kissé csípős ízek kedvelőinek.
A recept megjelent az Erdélyi Konyha magazin márciusi számában.

Hozzávalók: 20 dkg jó minőségű vaj
1 kötés retek
só(virág) ízlés szerint

Elkészítés

A retket nagyon apróra vágjuk. A puha vajjal elkeverjük és ízlés szerint sóvirággal/sóval ízesítjük.
Retekcsírával tálaljuk.