Pandás túrós pite

  • 2017.08.05.
  • 3

Egy évvel ezelőtt még nem gondoltam volna, hogy mennyit változik a világ ilyen rövid idő alatt.
A legjobb ezek közül az, hogy cukrász lettem!
És egyben ez is a legszámottevőbb oka annak, hogy nem volt időm írni a blogomat. Mert hiába sütöttem sokat, amit készítettem, az mind a kötelező tananyag része volt, egy az egyben lekövetendő receptekkel. Dobos torta, rigójancsi, kakaós csiga, isler, bonbonok, minyon, Esterházy torta, és még sorolhatnám – összesen 39 féle sütemény volt a gyakorlati tételek között. Voltak persze hasonlók, mint a képviselőfánk, az ekler és a sajtfánk (ezeknek ugyanaz a forrázott fánk a tésztája), de nem sok ilyen volt, igyekeztek úgy összeállítani a tételsort, hogy minél többféle tészta és krém kerüljön bele, hogy ezeket mind megtanulja minden tanuló.
Ráadásul ezek mind hagyományos sütemények, nem igazán lehet egyedivé tenni – vagy ha lehet is, nekem most az volt a célom, hogy a vizsgára felkészüljek, tehát igyekeztem az eredeti elvárás szerint elkészíteni őket. (Néha persze kevesebb cukorral, de ez már egyéni preferencia volt.) Arra már sehogy sem maradt időm, hogy emellett még olyat is süssek, amit fel tudnék tenni a blogra, tavasszal még dolgoztam is, a tanulással elég nehéz volt összeegyeztetni.

Akit ez a cuki panda érdekel, görgessen lentebb, mert most mesélek még kicsit a vizsgáról…
Szóval a cukrász vizsga három részből áll: van egy gyakorlati vizsga, egy írásbeli és egy szóbeli. Az utóbbi kettő nem vészes, fel kell készülni, és akkor simán megy.
A gyakorlati vizsgán 7 óra alatt 3 süteményt (egy péksüteményt, egy tortát vagy kikészített süteményt, valamint egy pohárkrémet, tányérdesszertet vagy bonbont) kell elkészíteni, és egy otthonról hozott, készre sütött tortát kell ott a helyszínen marcipánnal burkolni és díszíteni.
Az én gyakorlati vizsgám egy csodaszép júliusi napon volt, ha jól emlékszem 37 fok volt odakint, bent a konyhában természetesen valamivel több… Olyan 45-50 fok. Hát mit mondjak, nem fáztunk. Párás is volt a levegő, mert hát csokit olvasztottunk gőz fölött, különböző krémeket kevertünk-sűrítettünk gőz fölött – a legnehezebb annak lehetett, aki a tűzhely mellett dolgozott. Vagy aki a sütők mellett. Ha jól emlékszem 8 nagy sütő ment folyamatosan, és egy ideig egy különálló tűzhely sütő része is, abban sült az én Sacherom. Röpke 45 percen át. Bár mi ez a 45 perc a 7 órához képest…
Először azt gondolná az ember, hogy a 7 óra milyen sok, hogy ennyi idő alatt gond nélkül meg lehet csinálni a dolgokat – de ez nem teljesen így van. A három süti elkészítésére kevesebb, mint 7 óránk van, mert még a tortadíszítésnek is bele kell férnie, amire ideálisan 1 órát hagy az ember, tehát egy-egy süteményre nagyjából 2 óra jut. Így már nem hangzik olyan jól… Aztán persze kész lett időben mindenki mindennel, pontos eredményt nem mondtak, de a 7, forró és fülledt konyhában eltöltött óra után nekünk mindegy is volt, a lényeg, hogy túléltük!

Ez a jóképű panda viszont sajnos nem volt vizsgatétel, igazából túl egyszerű is lett volna… A pitetésztát csak össze kell gyúrni, kicsit elősütni, majd mehet bele a túrókrém, ezzel készre sütjük, és ha kihűlt, akkor pandásítjuk.
A pandás design az egyik unokaöcsémnek készült, imádja a pandákat – egyébként jól választott, a panda elég hálás minta, nagyon egyszerű elkészíteni, és a színekkel sem kell sokat variálni.

Pandás túrós pite
Hozzávalók:
a tésztához:

225 g liszt
125 g hideg vaj
50 g porcukor
2 ek. hideg víz
1 tojássárgája
csipetnyi só

a töltelékhez:

500 g túró
4 ek. tejföl
1 tojássárgája
fél rúd vanília kikapart magjai
100 g cukor
2 tojásfehérje

a díszítéshez:

100 g étcsokoládé

A tésztát késes darálóban a legegyszerűbb összedolgozni: csak beleteszünk mindent, és addig dolgoztatjuk a gépet, amíg a vaj fel nem veszi a többi hozzávalót, és kis gömböcökké alakul az egész. Ezután az egészet a piteformába borítjuk, és kézzel elegyengetjük, hogy mindenhol egyenletes legyen. Ha nincs késes darálónk, kézzel is dolgozhatunk, ebben az esetben dolgozzunk gyorsan, hogy a kezünkkel ne melegítsük túl a tésztát. (Ha mégis túl lágy lett, tegyük be a hűtőbe egy fél órára.)
Sütés előtt a tésztára teszünk egy darab sütőpapírt, majd arra sütőbabot, és 190°C-on 10 perc alatt elősütjük.
Eközben elkészítjük a tölteléket: a túrót, a tejfölt, a tojássárgáját, a fél vaníliarúdból kikapart magokat és a cukor felét egy tálba tesszük, és botmixerrel egyneművé keverjük – ezzel a túrót is áttörjük, és krémesebb lesz.
A tojásfehérjét habbá verjük, hozzákeverjük a maradék cukrot, majd több részletben, vigyázva, hogy össze ne törjön a hab, beleforgatjuk a túrókrémbe.
Ha a tészta már félig megsült, levesszük róla a sütőbabot és a sütőpapírt, és a tésztára öntjük a tölteléket, majd készre sütjük a pitét (kb. 30 perc kell még neki a sütőben).
Ha kisült, hagyjuk teljesen kihűlni, különben szétfolyna rajta a díszítés.
Miután kihűlt a piténk, gőz fölött felolvasztjuk a csokoládét. A száj, az orr és a szem kontúrjának megrajzolásához célszerű sütőpapírból egy kis tölcsért hajtani, az alján éles késsel egy apró lyukat vágva, ezzel könnyebben tudunk folytonos vonalat rajzolni; a szem kitöltéséhez már mokkáskanál is jó, ezzel gyorsabban dolgozhatunk.
Az arc megrajzolása után megmaradt csokiból egy kis darab sütőpapírra megrajzoljuk a két fület – kb. 1 cm-rel csináljuk hosszabbra, mert a túrótöltelékbe szúrva tudjuk rögzíteni, miután teljesen kihűlt és megszilárdult a csoki (a fület akár előző nap is megcsinálhatjuk kb. fél tábla csokiból). 

Kövess facebookon, hogy ne maradj le egy finomságról sem!