Annyi, de annyi minden történt velem mostanában, amiről már annyira szerettem volna itt is írni, de most aztán tényleg nagyon elsodort minden mindent, és iszonyat nehezen találok időt a blogra. Persze azért nem merült teljesen feledésbe a dolog, sütöttem ezt-azt mostanában, sőt, olyan desszert is készült, aminek a receptje nem itt a blogon végzi, hanem a Kifőztük gasztromagazinban (megnyitáshoz katt ide) jelent meg!
Bizony-bizony, benne van egy receptem a Kifőztük márciusi számában. (Sőt, a Kifőztük oldalán is fent van, katt ide.) Most 7 éves a magazin, ennek alkalmából jelent meg a szülinapi szám, ami egyrészt telis-tele van nagyon finom tortákkal, másrészt pedig kerestek olyan gasztrobloggereket, akiknek még nem jelent meg receptje a magazinban. Így kerültem a képbe én, pályáztam én is egy receptemmel, amit kiválasztottak, bekerült az én sütim is a magazinba, és ennek annyira örültem, hogy nagyon!
De hogy ne csak a sütikről beszéljek: a Napi Kincsek Tárháza blogon ment mostanában egy cikksorozat, ami arról szólt, hogy ki milyen örökséget kapott a nagyszüleitől, kinek mik a legszebb élményei, kinek milyen értékeket adtak át a nagyszülei. Én is válaszoltam Eszti felhívására, az egyik nagymamámról és a másik ági nagypapámról meséltem, kettőjüktől rengeteg mindent kaptam, annyi mindent, amit csak remélek, hogy egyszer majd én is át tudok adni valakinek. Ha kíváncsiak vagytok, az én történetemet ide kattintva olvashatjátok el, a cikksorozat többi részéhez pedig ide kattintsatok: első rész, második rész, harmadik rész, ötödik rész.

Ami pedig a saját blogomat illeti, készült egy-két olyan finomság is, amiről itt is tudok írni, például ez a csokiba és mogyoróba burkolt ropi, szigorúan frissen pörkölt mogyoróval, mert úgy sokkal illatosabb és intenzívebb az íze.
Már amikor készítettem, tudtam, hogy jobb lesz, mint a bolti: ahogy elmentem a száradó csokis-mogyorós ropik mellett, olyan tömény csoki és pörkölt mogyoró illat csapott meg, hogy legszívesebben egyből megettem volna mindet…
Pedig ez egy nagyon egyszerű nasi, de mégis olyan jó. OK, amiben ropi van, eleve nem lehet rossz, de ez csak egyik, és nem is a legdominánsabb része a cuccnak. Ha tisztán az íz alapján kéne leírni, akkor ez egy olyan csoki, aminek a belsejében ropi van, kívül pedig sós pörkölt földimogyoró. Nagyon-nagyon finom!

Csokis-mogyorós ropi
Hozzávalók:

2 (45 g-os) csomag ropi
100 g étcsokoládé
100 g földimogyoró
só

Előkészítünk egy hungarocelldarabot, vagy valamit, amibe majd a bemártott ropikat be tudjuk szúrni, hogy szépen száradhassanak.
A földimogyorót tepsire terítjük (a frissen tört mogyorót héjával együtt), 200°C-on illatosra pirítjuk, majd kézzel összemorzsolgatva ledörzsöljük róla a héját. Darabosra daráljuk, egy nagy csipet sót hozzákeverünk, és egy tányérba szórjuk.
A csokoládét gőz fölött megolvasztjuk.
A ropikat egyesével megmártjuk csokiban, majd megszórjuk mogyoróval. Hungarocellbe szúrva legalább 5-6 órát hagyjuk megszilárdulni. 

Kövess facebookon, hogy ne maradj le egy finomságról sem!