III. A Szigligeti vár

  • 2015.10.30.
  • 3

Szigliget:
Aznapra nem volt elég egy vártúra, kellett egy második is, úgyhogy elgurultunk Szigligetre (Csabrendektől kb. 35 km-re). A szállásadónk előző nap említette, hogy ott ilyenkor tartják a Süllőfesztivált, ahova mindenképp érdemes ellátogatni. Ez számomra csak azért volt érdekes, mert csak egyetlen egy hal van, amit megeszek – mégpedig nagy örömmel – és az a süllő. Először nem is a várat céloztuk meg, hanem az eme hal köré épített rendezvényt, ám akkora volt a tömeg, hogy képtelen küldetésnek tűnt parkolóhelyet találni. Részünkről így mindössze annyiban merült ki a fesztiválozás, hogy csigatempóban, beragadva az autóáradatba, végiggurultunk a Balaton partján, láttuk a bódékat, kicsit a vízpartot is, sőt 1-2 helyen megvillant az éppen sülő süllő. Visszafordultunk, hogy akkor irány a vár, de közben eldöntöttük, hogy mégis szeretnénk közelről látni és megízlelni a nevezetes halacskát + elveszni a vásárfiás bódék között, de a fizetőparkolóban épp akkor fogyott el az uccsó szabad hely, amikorra odaértünk. Úgyhogy tényleg csak a vár maradt, mert eszünk ágában se volt letenni a kocsit a város
határában, hogy aztán kilométereket gyalogoljunk a hal irányába.Szigligeti vár:
Az autónk város határában való letétele mégis valóra vált, de onnan még pár száz métert kellett gyalogolni a várig, ahol hogy, hogy nem, mégis volt egy parkoló, csak mi ezt nem vettük észre, mert idiótán volt kitáblázva. Viszonylag meredek, bazaltköves úton baktattunk föl, hogy aztán másfél órás nézelődés lehessen a jutalmunk. A sümegihez hasonlóan egy szépen rendben tartott várromról van szó, ahol kisgyerekes családok is kényelmesen kikapcsolódhatnak. Itt jóval kevesebb belső teret állítottak helyre, maga az erős is kisebb, de a látkép, az pláne az ősz színeiben pompázó táj fentről nézve méginkább lélegzetelállító. Megcsodálhattuk a távolban magasodó Badacsonyt, a Szent György-hegyet, a Gulácsot, a Tóti-Hegyet, és nem utolsósorban a Balaton őszi napsütésben szikrázó vizét. A látványról eszembe jutott a Schafberg, na nem mintha az itteni táj hasonlítana az ott látottakra, mégis legalább olyan szépnek tűnt. Úgyhogy 2015. okt. 23. óta I love Balaton-felvidék. :)Török Bálint KapuSzent György-hegybalról jobb