A Tesco sok esetben összeforrott a jóárasított, ámde silány minőségű áru jelzőjével a tudatos vásárlói fejekben. Tud-e a Tesco Craft Beer olyat, mint egy hájpolt sörfőzde? Ezt vegyük, vagy legyintsünk lenézően? Hisz volt már olyan eset, hogy a Tesco nem gazdaságos, hanem minőséginek kategorizált saját márkás termékei vakteszten lenyomtak a fogyasztói nosztalgiában náluknál sokkal előrébb képzelt termékeket. Ikonikus példa erre ez a 12 éves ropi-teszt. Tehát vannak még meglepetések az életben. De tényleg érdemes betárazni buli előtt ezekből a sörökből, vagy csak a Tesco jár jól vele? Ugyan hallottam már sokfélét, sokfelől, de pénzt és energiát sem sajnálva erre kerestem a választ.

Az 6 féleTesco Finest sör a Nagyszombat határán fekvő Gerencsérben, a Pivovar Karpat-ban készül. A csomagolás korrektül összerakott, nem túl egyedi, de egész stílusos 0,33-as palackokból áll. Az összetevők nagyjából mindegyiknél búza- és árpamaláta, komló, élesztő, víz és a Stoutba csempésztek 0,9% (igen kérem, jól teccik olvasni: 9 ezrelék) kávét is. Semmi extra nehézbombázás, sehol egy Imperial Stout, Double IPA, a 6% alkoholtartalmon innen marad mindegyik sör. Kérdés, hogy ebből a visszafogottabb maláta- és komlóadagolásból mit hoznak ki. Az ára amolyan kísérletező kedvvel és némi gasztro-érzékenységgel megáldott átlagfogyasztói felső plafon, 349 Ft, ami kb. másfélszerese-kétszerese a Core-lagereknek (Borsodi, Soproni, Arany Ászok, Szalon) és 100-120 Ft-tal magasabb a "különleges minőségű" multis külföldi húzómárkáknál (Heineken, Budweiser, Staropramen, Pilsner Urquell). Nagyjából az alap belga sörök (Leffe, Hoegarden, Grimbergen) és multi vagy nagyker által terített búzák (Edelweiss, Schöfferhofer, Erdinger), illetve az import német sörök (Wernesgrüner, Radeberger stb.) árszintje. Egy magyar KKK-sör vagy egy hiperben is megvehető komolyabb belga-brit darab már az 500-700 Ft-os határon mozog, ami újabb távoli dimenziókapu a mennyiségi ivóknak. Így ebből a szempontból amolyan népnevelő hatású kapudrognak is sejdíthető a Tesco Craft Beer-sorozat. Öt sör kóstolása követlezik, lágert nem kaptam, de ennyi pénzért már jó minőségű és ráadásul fél literes kiszerelésű cseh és német lágerek-pilzenik kaphatóak, így az érdemes-nem érdemes dilemma itt föl sem merül. A többi alább kiderül.

A Wheat egy 5%-os bajor stíl búza, akar lenni. Kitöltve elég lehangoló, hogy szinte nincsen habja egy búzának, és a színe is olyan, mintha összeöntött volna valaki egy citromos kamillateát és egy mézes limonádét. A használt élesztő sem lehetett valami csúcs-fajta, mert a kötelező szegfűszegen túl semmi banánosság az illatában, csak egy kis citrompótlós fanyarság. Ízében mézes maláta és az illatban is bőven adagolt szegfűszeg és egy enyhén acetonos lecsengés. Mindezt szúrós szénsav és nem igazán kerekké összeálló arányok fejelik meg. Jól lehűtve nyáron még esetleg elmegy, de nagy élvezetet nem nyújt.  2,5 / 5 pont - BJCP - Illat - Megjelenés - Íz - Kortyérzet - Összbenyomás - Összesen: 8 - 1 - 8 - 2 - 5 - 24 / 50

Az Ale egy tartós habbal bíró, aranyló mézszín darab. Sokkal meggyőzőbb már kitöltéskor is. A jellegzetes angol Bitter-vonalat idézi. Barackos almás észterek, enyhe rágógumis édesség, fűszeres komló és nohdácu egy kis kekszes malátát is kiérezni belőle. Ez még ízben is viszonylag karakteresen megjelenik és a komlója is időben és jól adagolva érkezik. Még a buborékok és a krémesség is nagyjából a helyén van, bár azért a komlókeserű kissé túl intenzív és a végső kortyérzetben eluralkodik a sörön, meg érződik rajta, hogy nem prémium komlókat főztek bele és nem is olyan értő gondossággal. Jóval biztatóbb, mint a Wheat, egy átlagos angol Bitter Ale kvalitásait nyújtja, így értékelésem 3,5 / 5 pont - BJCP: 10 - 3 - 12 - 4 - 6 - 35 / 50

Az IPA a leginkább anyagerős és alkoholban is ez viszi a prímet a maga 5,8%-ával. Szép tartós hab, tejkaramellás, citromhéjasan fanyar illat kombinálva egy adag diacetillel (ipari vajaroma). Ízében meg egyértelműen csak a keserű, alfasavas érzet dominál, amit a diacetiles, tejkaramellás maláta nem is tud a hátára venni, így nincs nagy harmónia benne. Nagy jóindulattal egy gyenge közepes English Style IPA-nak elfogadható. 2,5 / 5 pont BJCP: 5 - 3 - 9 - 3 - 4 - 24 /50

A gyengébb, 4,8%-os alkohol miatt a Stoutot vettem előre. A belerakott kávé vagy kávépor miatt egy 2in1 porkávé, napközis karamellás tej és vizes kakaósság köszön vissza az illatokban, kis dobozos vörösszőlő-lével. A kólaszín italnak elég szép, de gyorsan illanó paplanos habja van. Az ízben, ahogy az illatban sincs semmi karakteres pörköltség, csokisság, földes komló, csak egy olyan ímmel-ámmal összetákolt pótkávés íz, gyenge vizes közegben. Mintha egy búzás ale-t megfestettek volna egy kis instant kávéval, amiből kiment a szénsav. Fáradt, unott, gyenge. 2 /5 pont - BJCP: 4 - 3 - 7 - 2 - 4 - 20 / 50

Az 5,3%-os Porter még a Brown Porter-kategória felső határa alá pont befér, így nem számítottam egy nagyon intenzív, gazdag aromájú darabra, inkább egy hétköznapi vizes, de jól iható Porterre gondoltam. A gyengécske hab, a barnásvörös színű italon még csak-csak elment látványban, de a nyers, rossz kávé és az enyhe angolos, fűszeres komlóillat meggyőzött, hogy ez sem egy nagyon szofisztikált darab a Tesco-s sorban. A sötétebb, komolyabb maláták itt is mintha csak halovány színezékként jelennének meg. Se íze, se bűze. Egy barnásra színezett semmitmondóan gyenge Ale, csak ebbe nincs pótkávé és kicsivel komlósabb, frissebb az alap, és a szénsavja dúsabb, kellemesebb. De semmi kakaó, csoki, kávé, csak unalom. 2 / 5 pont - BJCP: 5 - 2 - 8 -5 - 5 - 21 / 50
Összegezve a fentieket, nem történt nagy meglepetés, vagy ha úgy vesszük igen. Az Ale egész iható darab. A búza és főleg az IPA kompromisszumokkal, de elfogadható, a Portert és a Stoutot, ugyan hibásak nem voltak, de a kóstolás után kiöntöttem, mert nem volt egyik sem egy nagy élvezet. Már csak az a kérdés, hogy a kevésbé jól tartott sörivóknak érdemes-e ismerkedni ezen sörök alapján a különböző sörstílusokkal, hogy kíméljék a verejtékesen megszerzett forintokat. A rövid és sommás válasz: nem. Hasonló árban sokkal jobb belépődarabokat is tudok ajánlani kísérletező kedvű Craftbeer-rookieknak. Ezek sem csúcstermékek, de már vállalhatóak és a különböző áruházakban, némelyik még a Tescoban is széle körben, keleten és nyugaton is elérhető.
Búzasör - Wheat: Rizmajer vagy Primator búza kb. 500 Ft / 0,5 - azaz még olcsóbb is, és egyértelműen jobbak, de 350 Ft körül már lehet Edelweiss Hefe Weissbiert venni. Akik meg Igazi Csíki fanok és negligálják a Heineken-csoport termékeit, azok is vehetnek 250 Ft körül Valentinsbräu-t, és 350-400 Ft-ért Schöfferhofert vagy Erdingert.
Ale - Az Ale-le tulajdonképpen semmi baj nem volt, egy jól iható, nem túl izgalmas darab. Kiválthatja azonban egy 500 Ft körüli áron mért 0,5 literes, tehát szintén ugyanannyiba kerülő Fuller's London Pride, vagy akinek bejön ez a világ, mehet följebb a 600 Ft körüli Bombardier vagy Spitfire, esetleg egy igazán nagyszerű Fuller's ESB irányába.
IPA - Itt már széles a választék, bár azért az árak is magasabbak. Mindjárt ott egy Rizmajer-Hopfanatic Popcorn 500 Ft / 0,5, ha éppen van, de a Primator IPA, vagy a Fuller's IPA is 500-600 Ft 0,5 l áron
Stout és Porter - Sok helyen kapható, 6-700 Ft / 0,5 l áron a Fuller's Black Cab Stout-ja és London Portere, de a primator Stout is elérhető 500 Ft / 0,5 l áron.
Mindent összevetve Tesco Craft Ale bevezetőnek ajánlható, többi Tesco Craft sör helyett azonban több remek és olcsóbb alternatíva is kínálkozik még a nagy hipermarketek polcain is, úgyhogy ez nem az a Tesco-snapshot, mint a ropijuk.