Sokszor leírtam már, de újfent meg kell jegyeznem, hogy még ebben a téli uborkaszezonban is el vagyunk kényeztetve. Most azonban nem egy magyar KKK-sör bemutatója volt, nem csapfoglalás, hanem a Belgaco. által üzemeltetett Bem rakparti Matróz Söntésbe invitáltak, hogy Chimay sört és sajtokat kóstoljunk szakértő vezetés mellett, melyet a főzde exportért felelős mangere, Jos Timmermanns tartott nekünk.

A belga söröket egy kicsit hajlamosak vagyunk lesajnálni az IPA-k, Stoutok áradatában, pedig a hagyományos vonal ellenére tudnak újat és nagy szépségeket nyújtani. Bár számomra is nagyobb izgalmakat a Saison-ok és a Lambic-ok tartogatnak. De ahogy a cseh pilsekhez, német baksörökhöz is vissza-visszakanyarodik a sörszerető ember, úgy a belga dubbelek, tripelek is magabiztosan nyújtják a megszokott magas színvonalat.
Az importőr Belgaco és a Belga Sörmester 10 hónapos gasztro-hadjáratának első állomása a Chimay. Minden hónapban várnak egy belga főzdét, és persze tartanak hozzá egy sörös gasztro-eseményt.


Márciusban a La Trappe, áprilisban a Huyghe (Delirium) sörfőzde szakemberei látogatnak el a Belga Sörmester meghívására Budapestre. A május hónap különlegesnek ígérkezik, mert ebben a hónapban 8. alkalommal kerül megrendezésre a Belga Sörfesztivál. A sörfogyasztóknak a nyári szünettel sem kell számolniuk, ugyanis a június hónapot a Du Bocq, a júliust a Dubuisson, míg az augusztust a Léfebvre sörei töltik meg izgalmas tartalommal. Szeptemberben a Corsendonké, októberben a Van Steenberge-é, majd novemberben pedig a Henricusé lesz a főszerep a Dunaparti Matróz Kocsmában, valamint a Söntésben. A sör- és sajtkóstolók állandó helyszíne a Matróz Kocsma Söntése, ugyanakkor esetenként a Belvárosban több helyszín csatlakozik a programsorozathoz.


Ráadásul lehet nyerni minden hónapban egy sörös utazást az adott főzdébe, úgyhogy akciókkal szépen körbe van bástyázva a program. Már csak az a kérdés, hogy mennyire tud az IPA-n nevelkedett nemzedék a klasszik belga vonalra ráhangolódni. Részemről a Saison-Lambic-Oud Bruin irányvonal nagy rajongója vagyok, amúgy a Chimay-től érkezett előadónk Jos is, akiről a bemutató utáni beszélgetés közben megtudtuk, hogy a Rodenbach-tól igazolt a szerzetesek söréhez, és ő is nagy Lambic-fan. De vissza a trappista vonalhoz.

Jelenleg 11 trappista főzde van szerte a világon, 6 belga, 2 holland, 1-1 osztrák, olasz, francia és amerikai. Ezek közül 11 a hagyományos vonalon mozog, de az amerikaiak azért nem tagadták meg magukat, ott van a kínálatban IPA, Imperial Stout és egy láger is. A Chimay klasszik hármasához, a piros-Brune, a fehér-Tripel és a kék-Grand Reserve-hez 2007 óta a kolostorban csapon és 2015 óta már exportra is szánt palackokban hozzátették a szortimenthez a derék szerzetesek a saját kolostori sörüket, a 4,8%-os aranycímkés Dorée-t, ami egy meglepően kerek, illatos, fűszeres ale, ahhoz képest, hogy belga mércével ilyen "szűkmarkúan" adagolt az alkoholtartalma. Frissítően könnyű és nagyon jól iható. A fehér Chimay hozza a kötelezőt, nincs rajta fogás, a nagykönyvben megírt belga vonal, ami visszafogott, elegáns, sehol sem harsányan fűszeres. A Rouge mellé kaptunk egy kis piros Chimay sajttal bolondított krumplipürével, gombás sörmártással készített karajt, ami nagyon szépen összesimult a sörrel. A kék Chimay meg nagy kedvencem. Egyik első meghatározó sörélményem fűződik hozzá, amikor 25 éve Kölnben a Biermuseumban Gergő barátommal és Németh tanár úrral kikértünk egy magnum-palackos kék Chimayt, és kezdtük el kapiskálni, hogy a cseh sörökön túl is van élet.

Egy trappista sör receptjéhez nem nagyon nyúlkálnak a sörfőzők, az úgy jó ahogy van. Nincs évente új íz, másik komlóval való kísérletezés, de azért Chimayben is "játszanak" egy kicsit a söreikkel. A Grand Reserve-et elkezdték konyakos hordóban érlelni, majd jön nemsokára a rumos és az újabbak is. Ezek a sörök egy kicsit más címkét kaptak és hozzák kék amúgy is lehengerlő teltsége mellé a plusz ízeket. Hozzá a kék Chimay sajtot kaptuk kóstolóként. A sör elképesztő rágógumis gyümölcsbomba illattal nyit, aztán kellően melegedve már előbújtak a gyümölcsös észterek mögül a konyakos jegyek is. Annyira robusztus lehengerlő ez a Quadrupel, hogy a kicsit fiatal kék Chimay sajt nem tudta követni. Egy kis mézes dió vagy szárított sárgabarack, esetleg mangó feldobta volna a falatkát, és egy érettebb változatával az amúgy remek sajtnak jobban szerepelt volna ez a párosítás.

Aztán a beszélgetés közben még lecsúszott egy Saison az Urthel-től és Jos-szal pedig megfeleztünk egy remek Cuvée Renée-t, mert a Gueuze mindkettőnk nagy kedvence...
Ma már a közönségnek is tartják a Matróz Kocsmában a kóstolást, de ez már betelt, viszont hétfőn és kedden lehet javítani, aki kedvet érez egy kis klasszikus belga mulatsághoz, aztán a többi hónapban meg frissebben döntve további belga sörös élményekkel lehet mindenki gazdagabb. És persze a Matrózzal szemben a Halász utcai belga boltban vagy a webshopban fel is lehet tankolni a kedvenc sörökből.