Tudjátok-e mi történt Virágvasárnapján? Egy kis ismertető és Pészachról is, ami hétfőn kezdődik...Virágvasárnap a húsvét előtti vasárnap neve, a nagyhét kezdete a keresztény ünnepkörben. A húsvét előtti 7. nap, míg a farsangi ünnepkör vége után a 40. nap. Ezen a napon vonult be Jézus Jeruzsálembe kereszthalála előtti vasárnapon. Az ókorban szokás volt a Közel-Kelet országaiban, hogy az arra méltó személyek útját valamilyen módon befedjék. Az emberek mind a négy evangélium szerint megadták Jézus Krisztusnak ezt a tiszteletet. Máté, Márk és Lukács szerint a felsőruháikat az útra terítették és gallyakat vágtak a fákról, János az egyedüli, aki pálmaágakról számol be.A nyugati keresztény egyházak liturgiájában e kiemelten fontos vasárnap legkorábban március 15., legkésőbb április 18. dátumra eshet a Gergely-naptár szerint. A katolikusoknál a nagyböjt utolsó, legfontosabb hetének kezdete: a napján a templomban barkaszentelést (a magyar néphagyomány szerint rontás, betegség, vihar, jégeső ellen), barkás bevonulást vagy körmenetet szoktak tartani.[1]A keresztény kultúra országaiban ez kiemelten fontos ünnep, melynek hagyományára gazdag népszokáskincs épült. (Wikipédia)Pészach„És add tudtára a te fiadnak azon a napon, mondván: Ez a miatt van, a mit az Úr cselekedett velem, mikor kijövék Égyiptomból.” (2Móz 13,8)Pészach, Niszán havának 15. napja, zsidóság egyik legnagyobb ünnepe. Az elkerülés ünnepe; emléke annak, hogy az Úr, midőn a tizedik csapással sújtotta Egyiptomot, elkerülte a zsidók megjelölt házait. A kivonulás ünnepe; zsidó honfitársainkkal együtt emlékezzünk hát meg a napról, amelyen „kijöttetek Égyiptomból, a szolgálatnak házából; mert hatalmas kézzel hozott ki onnan titeket az Úr” (2Móz 13,6). És ünnepe annak a szabadságnak, amelyre az Örökkévaló vezette őket; kívánjunk hát mindannyiuknak áldott, békés Széder estét, és azt, hogy a szabadságnak valamennyiünkkel együtt mielőbb újra örülhessenek.Húsvét a keresztény világ legnagyobb ünnepe, Jézus kereszthalálának és feltámadásának emlékére.A zsidó vallásban Pészachkor ( jelentése elkerülni, kikerülni ) ünneplik az egyiptomi rabságból való szabadulást. Magyarul a kovásztalan kenyér (macesz) ünnepének is nevezik, mert a fáraó annyi időt sem hagyott a zsidóknak az Egyiptomból való távozásra, ameddig a kenyerüket megkeleszthették volna, ezért a vízből és lisztből gyúrt kelesztés nélküli maceszt (pászkát) ették. Eredetileg a két ünnep időben egybeesett, majd 325-ben a niceai zsinat a keresztény húsvétot a tavaszi napéjegyenlóség (március 21.) követő első holdtölte utáni vasárnapra tette.
Az ünnepet megelőző 40 nap a nagyböjt, Jézus 40 napos pusztai böjtjének emlékére,a felkészülés, a lelki és testi megtisztulás ideje. Számos európai nyelvben a zsidó Pészachból eredeztetett szavak a Húsvét megfelelői: Pascua (spanyol), Páscoa (portugál), Pasqua (olasz), Paque (francia), Paste(román).Főleg germán nyelvterületen viszont az Ostara istennő (a túlvilág istennője, ünnepe a tavaszi napéjegyenlőségkor volt) nevéből eredő Easter, Oster elnevezés honosodott meg, mely a kereszténység előtti, pogány tavaszünnepekre emlékeztet.Érdemes néhány szót ejteni mindkét ünnepről! Ma kezdődik a Pészah. A pészah az elkerülés ünnepe. Amikor a bibliai 10 csapás Egyiptomot érte, akkor az izraelieknek ezt nem kellett elszenvednie, mert házukat bárány vérével jelölték meg, így a halál elkerülte gyermekeiket. A csapás után a fáraó engedélyezte, hogy elhagyják Egyiptomot. Ezért is nevezik a szabadság ünnepének is. Az ünnep egy hétig tart. Első napja Egyiptomból való kivonulásra, utolsó napja a tengeren való átkelésre emlékeztet.Ez a sütés nélküli finomság készült mára, amikor várhatóan mindkét gyerekem is hazajön :) Boldogság! :)Hozzávalók: 20 dkg keksz - téglalap alakú (Butter cookies-t használtam), 10 dkg kristálycukor, 1,5 dl tejszín, 10 dkg vaj, 15 dkg krémsajt – mascarpone, 10 dkg kókuszreszelék - finomszemcsésElőször a kristálycukrot karamellizáljuk, ha teljesen felolvadt, hozzáöntjük a tejszínt - a cukor meg fog keményedni, ne ijedjünk meg -, s takaréklángon addig melegítjük, míg a cukor teljesen el nem olvad. Félretesszük hűlni. A vajat, krémsajtot, 3 ek kókuszreszeléket alaposan kikavarjuk. Ha a karamellünk kihűlt, hozzáadjuk, s ezzel is jól kikavarjuk. Hűtőbe tesszük körülbelül 10-15 percre (azért 5 percenként nézzük meg, kavarjunk bele, milyen az állaga), hogy egy kicsit dermedjen, kenhető legyen. Egy kb.: 50 cm hosszú sütőpapírt kiterítünk a munkaasztalon, kivesszük a hűtőből a krémet. A sütőpapírt megszórjuk kókuszreszelékkel. Elkezdjük a kekszek kenését, "összeragasztását". Először 1 kekszet 1 tk krémmel megkenjük, hozzátapasztunk egy másikat, még kettőt így kenünk, tapasztunk, ekkor már meg tud állni, s így folytatjuk tovább, megkenünk egy kekszet, s hozzátapasztjuk a többihez, finoman hozzányomjuk. Addig végezzük ezt, míg a keksz el nem fogy - a végére hagyjunk a krémből 2-3 ek-nyit, ezzel fogjuk a "rudunkat" bekenni minden oldalán. Tiszta kézzel, az ujjunkkal először a tetejét, s a két oldalát kenjük be a maradék krémmel, a keksz sarkainál lévő résekbe is "toljunk". Ha kész, a keksz mellett szórjuk meg a papírt reszelékkel, s óvatosan, határozott mozdulattal, a papírt megemelve átfordítjuk a kókuszra. Ekk