Madártej

  • 2013.01.29.
  • 2

Annyira finom és egyszerű -gondolnánk, hogy ősi magyar édesség, de származása eléggé vitatott. Utánaolvasgattam egy kicsit és egy számomra érdekes fejtegetést találtam erről a mesés, gyermekkori emlékeket idéző mesés desszertről. Ez a finomság is nálam azok közé tartozik, amit ha megkíván az ember lánya, akkor mostazonnalelkellkészíteni! :-)))A madártej viszonylag friss gasztronómiai kifejezésünk, de van némi „népi” előzménye: a kakastej. Kakastejjel, varjúvajjal sült kenyér – olyan mesebeli elem ez, mint a hamubasült pogácsa. Mindkét „tej” valójában mesebeliséget, azaz a való világban nem létező valamit jelöl. A kakastej valószínűleg ősibb magyar képződmény – a lehetetlenséget és mesés finomságot egyaránt jelentő madártej már Petronius és az idősebb Plinius által is használt metafora (lac gallinaceum – madarak, pontosabban tyúkok teje). A latinok talán a görögöktől vették át: az ornithón gala (madár-tej) náluk az elképzelhetetlen és elkészíthetetlen – eszményi finomságú – ételt jelentette. A szláv népmesékben, népi mondásokban is bőven előfordul, ugyanilyen értelemben. Nyugat-Európában viszont nem terjedt el a – latin eredetű – madártej: a nyugati gasztronómia zászlóshajója, Franciaország az œufs à la neige (kb. havas tojások) szakmai nevet adta az angolkrémen úszó habcsókszerűségnek; később ezzel egyenlő joggal kezdték használni az iles flottantes (úszó szigetek) megnevezést is – és ez utóbbi terminus technicus jelent meg a franciákat majmoló olaszoknál (isola flottante), spanyoloknál (islas flotantes), illetve angoloknál (floating islands). A németben a Milchstern (bár ez egy fehér „tejet” eresztő virág, a magyar sárma neve, a növényhatározóban Ornithogalum, azaz madártej) mellett ritkán a Vogelmilch (madártej) is előfordul. Az osztrákok pedig kanáritejnek hívják (Kanarimilch) – talán, mert sárga… A hazai népetimológia a nevet a vaníliás tej-alaphoz fölhasznált sok tojásból eredezteti, bár nem madarak tojását keverik bele: a tyúk meg nem madár; a kakasnak pedig nincs ilyen célra fölhasználható tojása… Érdekes – és valóban népi – adalék, hogy Somogyban néhol a föcstejet (ez a borjú születése utáni héten képződő sűrű tej) hívják madártejnek; persze, ott is kikeverik cukorral, vaníliával és tojásfehérjével.
(forrás:
kávé főnix)Hozzávalók:6 tojás10 dkg cukor (plusz 1-2 evőkanál vaníliás cukor)1 liter tej1 evőkanál lisztA tojások sárgáját kikeverem a liszttel és egy-két evőkanál hideg tejjel simára keverem.A tojásokat szétválasztom és a fehérjéből kemény habot verek kézi habverő segítségével majd a végén egy kevés cukorral (kb 2 teáskanál) ízesítem.A tejet a cukorral felforralom és a tojások kemény habjából egy kanállal galuskákat szaggatok a tejbe. 1 perc után megfordítom a habgaluskákat, majd további 1 perc főzés után egy szűrőlapát segítségével kiszedem őket egy tálba vagy tányérra. Ha megfőtt az összes galuska és kiszedtem őket, akkor a tejet újra felforralom és folyamatos kevergetés mellett beleöntöm a tojások sárgáját, majd besűrítem. (nem kell sokáig, nehogy rántotta legyen belőle).A kínáló tálba öntöm, majd a habgaluskákat is rászedem és vízbe állítva kihűtöm. Tálalásig hűtőbe tesszük. Megjegyzés:- a tejet érdemes egy nagy átmérőjű edényben forralni, mert így több galuska belefér a szaggatáskor, de meg is fognak nőni egy kicsit.- a tej a galuskák főzése közben ne forrjon, de ne is legyen hideg, mert akkor összeesnek a habgaluskák. Nekem az jött be, hogy pont a forráspont előtti hőfokot próbáltam belőni.-erősen kell magunkat türtőztetni, amíg a hűlésre várunk, mert ez a finomság csakis hidegen az igazi.

Címkék

Desszert