Ki Márton napján libát nem eszik....

  • 2014.11.10.
  • 7

egész évben éhezik!!! Ez nem hagyhatom, úgyhogy liba futóműveket sütöttem, némi gyümölcs és hagyma társaságában.A Márton napról ami, ugyebár november 11-én van, hogy őszinte legyek nekem nem a liba szokott az eszembe jutni, hanem egy kisebb anyagi csőd sok sok(k) szülinap, mivel a fél családom és néhány barátom is ezen a napon bírt világra jönni…. 6 ig számoltam, de lehet több…Inkább a sütik kapnak hangsúlyt ezen a napon, amire már gyúrok ezerrel, de addig is megleptem magam ezzel a jó kis szaftos szárnyas eledellel.Azért arra kíváncsi voltam, hogy is jött össze Marci a libával, így kicsit utánaolvastam, de el is vesztem a sok sztoriban, ahány ország annyi szokás, mondás, néphiedelem… Az eredeti legenda a Római Birodalom idejére nyúlik vissza, mikor is Savariában megszületett Szent Márton, aki aztán katonaként Franciaországba került, ahol segített egy kolduson egy hideg téli estén, amikor is neki adta a köpenyének felét. Aznap éjjel megjelent álmában Jézus a koldus képében. Ennek hatására Mártonunk misszionárusnak állt, megkeresztelkedett és olyan sok jót cselekedett, hogy püspökké akarták szentelni. Mire Ő nagy alázatosságában, a ludak óljába bújt az érte jövő küldöttek elől. A ludak szokásukhoz híven hangos gágogásba kezdtek, így bizony Mártont megtalálták, és püspökké szentelték.Na várjunk, most akkor bosszúból eszünk ezen a napon libát?? Nem, értem. Mindegy. Hagyjuk. Én inkább főzök.A liba amúgy szerintem teljesen olyan, mint a kacsa. Tudooom, hogy külsőre nem annyira, de ízre bizony én nem látok nagy különbséget. Finoom, pláne gyümölccsel. Szerintem jól kompenzálják a liba zsírosságát, de persze lehet hozzá krumplipürét vagy egyéb kedvenc köretet készíteni, de nekem az már túl sok.A bőréből kisülő zsírt a végén véletlenül se öntsétek ki, én beletöltöttem egy üvegbe, egy friss rozmaring ágat mellé dugtam és már ment is a hűtőbe. Jól jön az még… ennyi zsír pedig mindenkinek jár. Ünnepi étel akár magadnak sütöd akár több vendégnek, akár Márton napra, akár karácsonyra!Hozzávalók 2 főre:2 db libacomb1 nagyobb méretű alma1 marék aszalt sárgabarack1 nagy fej vöröshagyma4 gerezd fokhagymafél deci fehérbor (nem muszáj)1 szál friss rozmaring ágsó, borsA libacombot megmostam, egy papírtörlővel letöröltem róla vizet, sóztam, borsoztam mindkét felét. Majd a bőrével lefelé egy tepsibe tettem a félbevágott vöröshagymával és a fokhagymagerezdekkel együtt. Utóbbit héjastól. Öntöttem a tepsibe kisujjnyi vastagságban vizet és fél deci fehérbort. Majd alufóliával lefedve 180 fokos sütőbe toltam, ahol kb. 1 órát töltött. Fél óra után, ha kiengedte a zsírját, megfordítottam a combokat. 1 óra múlva levettem róla a fóliát, mellétettem a cikkekre vágott almát, amit kimagoztam, de nem hámoztam meg, és beleszórtam az aszalt barackokat is, végül megszórtam rozmaring levelekkel. Visszatoltam a sütőbe kb. fél órára, míg a teteje szépen megpirult és a gyümölcsök átpuhultak.Hasonló bejegyzések:Anyák napjára! – Almarózsa tortaMeleg tésztasaláta 3 őszi hozzávalóbólKét káposztásTojás és gluténmentes túrógombóc eperrel