Ezt nem lehet megunni, soha soha nem lehet megunni…. Emlékeztek még erre? Így vagyok én is a medvehagymával, bár szerintem valakinek már a fülén jön ki és sikítófrászt kap ha ezt a szót meglátja egy recept címében, hiszen a csapból is ez folyik már hetek óta. Fog ez még hiányozni nekünk, hiszen oly rövid a szezonja.Úgyhogy itt a fő kedvencem a pesto. Tisztában vagyok vele, hogy én vagyok kb. a 100. aki a medvehagymás pestot megosztja, de ez nem igazán szegi kedvemet. Pirítósra, spagettire, sajttal vagy anélkül, szendvicsbe vaj helyett, bárhová kenhetjük szinte. A hajunkra azért ne, bár az olívaolaj annak biztos jót tenne, de a tömény hagymaillat ami belőle árad, az pusztító fegyverként is funkcionálhatna. Nem randi kompatibilis ha finoman akarok fogalmazni… Általában dióval készítem, de mivel volt itthon fekete szezámmag, így gondoltam elrontani nem fogja, ha még több ropogós alkotóelem kerül bele.Hozzávalók:1 csokor medvehagyma1 duci gerezd fokhagyma1 marék diópár kanál fekete szezámmag (barna is jó)olívaolajsó, borsA medvehagymát apróra vágtam és a botmixer táljába tettem, sóztam, borsoztam, belereszeltem a fokhagymát, rácsorgattam tetemes mennyiségű olívaolajat. Pontos mennyiséget nem tudok írni, adagoljuk fokozatosan, az a lényeg, hogy a pesto tetején megálljon kissé az olaj, különben száraz lesz és hamar tönkremegy. Így viszont hűtőben sokáig eláll.A diót és a szezámmagot egy száraz serpenyőben pár perc alatt illatosra pirítottam és mozsárba tettem. Durva darabosra törtem majd a pestohoz kevertem.Egy része spagetti tetején végezte, másik része polentával összekeverve és reszelt sajttal megszórva próbáljátok ki, isteni!