Biztosan van hagyományos, igazi neve, de ez most az enyém.Egyszerű, paradicsommal kirakott pizza készült, csak úgy. Mert maradt egy darabka élesztő - és valamit alkotni kellett.Az élesztőt langyos vízben egy kis cukorral felfuttattam. Mennyiségeket pontosan nem tudok írni, mert ez "érzésre" ment. (Mennyire nem szeretem amúgy az ilyen meghatározásokat, hogy "amennyit felvesz"; meg "majd látjuk" - most nem méricskéltem - legközelebb pótolom).Lisztet szórtam egy műanyag tálba, sóztam és beleöntöttem a felfuttatott élesztőt, kevés extraszűz olívaolajjal dagasztani kezdtem. Még kívánt egy kis lisztet (tessék, itt a következő pontos meghatározás), mert eléggé ragadt. Addig dagasztottam, míg szépen összeállt, levált az edény faláról; keményebb tészta lett. Liszttel megszórtam egy fém edényke alját, beleültettem a tésztagömböt és a tetejét is megszórtam liszttel. Letakartam, napra tettem.A megkelt tésztát a tálból kiborítottam, átgyúrtam; majd az előzetesen olajjal kikent sütőtepsibe kézzel eligazgattam, nyomogatta.A tetejét kirakosgattam félbe vágott színes paradicsomokkal, meglocsoltam extraszűz olívaolajjal és egy mókás mokkáskanálnyi szárított oregánót és leheletnyi sót szórtam rá.Előmelegített sütőbe toltam, megsütöttem. Ha ettetek még finomat, - nagyon jól sikerült (vagy csak nagyon éhesek voltunk?).Sok munka nem volt vele, főleg nem állt arányban a bezsebelt dicséretekkel.Ui. Ha valaki megmondja, hogy mi a neve ennek a pizza fajtának - megköszönöm.