Hideg rántotthús "újratöltve"

  • 2013.11.15.
  • 6

Mit is lehet kezdeni a megmaradt rántotthússal?Már önmagában az a tény is csoda, hogy megmaradt. Szerintem a rántott hús azon kevesek közé tartozik, amit addig eszik az ember, amíg van. Vacsorakor 7-kor, aztán 8-kor ismét, mert már ülepedett annyit, hogy valamennyit magunkba tudjunk tömni, ha még mindig maradt, akkor 10-kor is a film alatti reklám közben. És ha még ekkor sem fogyna el, akkor reggel biztosan ez lesz az első, amit a konyhában célbaveszünk.Volt önuralmunk, meg tartásunk, úgyhogy nem jártunk rá a megmaradt rántott bélszínre sem aznap este, sem másnap reggel. Ha megússza ez a maradék kis húsdarab, hogy a hűtő mellett állva rögvest befaljuk, amint hazaérünk, akkor van esély, hogy egy új fogás legyen belőle.Most pont ez a nem mindennapi csoda történt.Megpucoltam pár szem diót és serpenyőben gyakran mozgatva illatosra pirítottam. Hagytam kihűlni és késsel teljesen apróra vágtam. Persze aki nem olyan lusta, mint én vegye elő a darálóját. Kis serpenyőbe beleszórtam a diót, 1-2 evőkanál alaplevet, sóztam, borsoztam és adtam neki a már emlegetett saba dresszingből, amiről itt
írtam (a bejegyzés vége felé). Mindössze pár csepp balzsamecet is landolt benne. Lehet ez akár worchestershire szósz is, de inkább az előbbi. De csak ésszel, mert szerintem ez a szósz édesebben finomabb. Ha valaki édsebben szereti, akkor a méz is jó szolgálatot tesz.Savasság csak annyi kell, hogy megfelelő édes-savas egyensúly legyen. Ízlés szerint lehet bele tejszínt is tenni, de azt akkor érdemes, ha már hült egy kissé, mert a tejszín nem hálálja meg a forralást. Ez az édeskés ízű diós mártás a pillanat hevében született, de azt gondolom annyira jó lett, hogy ha jönnek majd vendégek, akkor minden bizonnyal leteszteltetem velük. Szerintem biztos a siker. Bár nem sok édességgel rukkolok elő a blogon, de ezt betudom egy félnek :-)