Már ígértem többször, hogy írok arról, hogy miért élek és miért eszem így. Na tessék, most eljött az idő, hogy leírjam.A laktózmentes táplálkozás dolog régen kezdődött, amikor még a vegánság és bármilyen dologról azt sem tudtam, hogy micsoda. Olyan tíz éves lehettem, amikor azt éreztem, hogy nem jó a testemnek, de legfőképpen a gyomromnak, hogy tejtermékeket eszem. Úgy döntöttem abbahagyom és meg is tettem. Mivel gyerek voltam, így ezeket inkább kerültem, hiszen még nem tudtam, hogy hogyan tudnám mással pótolni őket. Ahogy teltek az évek és végre itthon is kaphatóak lettek sok helyen a laktózmentes termékek, úgy elkezdtem őket használni. Azonban annyira elszoktam a tej ízétől, hogy kerestem mást helyette. Többször jártam Hollandiában és ott nagy kultusza van a szója, rizs és egyéb termékekből készült ételeknek, ez löketet adott nekem is, hogy kipróbáljam. Valahogy így indult a laktózmentességemből az áttérés a növényi tejtermékekre. Ha sokáig nem eszel tejterméket, akkor idővel nagyon büdösnek fogod érezni és nagyon állatízű lesz...szóval könnyű leszokni róla.
Mindezekkel párhuzamban kb. 4 évvel ezelőtt rosszul lettem egy lánybúcsú után. Akkor már többször fájdogált a hasam, a jobb bordám alatt többször szúrt bulik és nagy kajálások után. Elmentem orvoshoz, aki azt mondta, hogy valószínűleg epekövem van, de kért egy ultrahangot. Az állami rendszert ismerve, arra csak egy hónap múlva került sor. De akkor aznap eldöntöttem, hogy ezt így be kell fejezni. Rögtön elkezdtem a diétát, bár fogalmam sem volt róla, hogy ez mit takar. Lassan alakítottam ki a saját dolgaimat, az ultrahangig nem ettem húst és csak teljes kiőrlésű élesztőmentes kenyeret fogyasztottam, illetve zöldségeket és gyümölcsöket. Amikor eljött az ultrahang napja, megállapították, hogy 1 cm-es epekövem van. Ez nem óriási, de azért nem is olyan kicsi. Az orvos azt mondta, hogy azonnal műteni kell. Mivel már vakbelem sincs, így volt alkalmam a magyar kórházi viszonyokkal találkozni, gondolhatjátok, hogy a műtétre nemet mondtam. Az orvos teljesen felháborodott, hogy ezt hogy képzelem. Mondtam neki, ez nem egy olyan súlyos betegség, amit azonnal kezelni kell. Adtam magamnak három hónapot, hogy elpusztítsam az epekövemet, ha nem sikerül, persze belementem volna a műtétbe. Elmentem természetgyógyászhoz (mielőtt azt gondoljátok, nem volt olyan drága, 3000 Ft-ot fizettem). A természetgyógyász íriszdiagnoszta és fitoterapeuta volt, tehát a szemből kiindulva állapítja meg, hogy mi a baj és annak gyógyítására gyógynövényeket ad. Lényegében azért mentem, mert arra voltam kíváncsi, milyen gyógynövények segítenek az epekő elpusztításában. Ő elmondta, hogy úgy látja az egészségtelen életmódom (a sok buli, hamburgerek, pizzák, dohányzás, stb.) miatt a salakanyagok felsűrűsödtek a szervezetemben és a gyomromban, így először tisztítani kell, majd utána lehet az epekőűzéssel foglalkozni. Kaptam tőle tea recepteket, amiket csak személyre szabottan nekem rakott össze. Ő csak leírta, én magam vettem meg és kevertem össze őket. Azért megosztom veletek, de mielőtt elkezditek egyeztessetek orvossal vagy természetgyógyásszal!