A nagybetűs KIFLI és az én kifli sütési tapasztalataim

  • 2020.04.15.
  • 1

Ez a kifli maga a csoda, de komolyan. Már próbálkoztam elég sokféle péksüteménnyel, kenyérrel, de ez AZ IGAZI KIFLI. Finom, napok múlva is puha (nálunk 2 teljes napot bírt ki, mert utána elfogyott), a héja letekerhető, szóval fantasztikus. Én este 9-kor vettem észre a kész kiflik fotóját, amik Smuczer Hanna receptje alapján készültek, és neki is álltam, még lefekvés előtt ki is sültek, lefedtem őket sütőpapírral és konyharuhával még melegen, és reggel olyanok voltak, mint amiket most sütöttem.
Na és akkor az ígért saját tapasztalatok:Ha egy kiflinél vajat írnak, akkor az valóban vaj kell legyen, mert a margarintól hamarabb szikkad a kifli, így mindig legyen ebből otthon, ezt már Julia Childtól is megtanultamAmit most ebből a receptből tanultam meg, az az, hogy a tejet fel kell először forralni, de azonnal elzárni amikor forr, és visszahűteni 40-45° körülire. Ha ehhez nincs hőmérőtök, akkor a kisujjatokat beledugva érezhetitek, hogy ez olyan jó meleg fürdővíz hőmérsékletű. A kelesztési időket mindenképpen be kell tartani, mert minél többször kel a tészta, annál finomabb lesz a végeredmény, és annál jobb lesz az állaga, így az első kelesztés után a gömbölyítés után is érdemes pihentetni picit, és a megformázott kifliket is.Keleszteni ezeket a péksüteményeket mindig frissen tartó fólia és konyharuha kombinációja alatt kelesztem, ez alatt jobban bent marad a saját maga által termelt pára, ami tovább segíti a tészta növekedését.Sütés előtt és után nagyon alaposan kenjétek meg vízzel a kifliket, ettől nem lesz száraz a héja.A sütő aljába mindig tegyetek be egy vízzel teli fém tálat, amikor bekapcsoljátok, mert ebből plusz gőz tud képződni, akkor is, ha nem gőzölős a sütőtök és ez is segíti a kifli puhaságát. Amint elkészültek tegyétek át rácsra őket, és takarjátok le ha nem frissen eszitek, de ne tegyétek zacskóba, viszont ezzel a sütőpapír és konyharuha kombinációval jó puha marad. Most pedig nincs más hátra, mint előre, azaz jöjjön a tökéletes kifli receptje.
Hozzávalók:50 dkg liszt20 gramm friss élesztő3,5 dl tej
30 g vaj (de tényleg vaj legyen)25 g cukor10 g sóElkészítési idő: 1,5-2 óraSütési hőfok: 230°A tej felforralásával kezdem, amit azonnal elzárok amikor forr, de közben is meg-megkeverem nehogy leégjen az alja. Amíg várom, hogy visszahűljön, addig átszitálom a lisztet és elkeverem a sóval, valamint a cukorral, kimérem a vajat, amit feldarabolok. A tejbe szórok egy kiskanálnyi cukrot, belemorzsolom az élesztőt, és a tetejére szórok egy evőkanélnyi lisztet, majd hagyom felfutni, és ha ez megtörtént, akkor a liszt közepébe készített mélyedésbe öntöm, majd indulhat a dagasztás, és amikor már majdnem összeállt, akkor adagolom hozzá a vajat, úgy, hogy mindig felvegye az előző adagot. Amikor szép gömbölyű a tészta, fóliával és konyharuhával lefedem, és pihentetem 45-50 percet.
Egy lisztezett felületem feltépkedem a megkelt tésztát 10 nagyjából egyenlő darabra (állítólag az állagnak a tépkedés jobbat tesz, mint a vágás), és ha ezzel elkészültem, akkor jöhet a gömbölyítés egyenként, majd megint duplán lefedem őket és 15 percig pihentetem. Ilyenkor veszem elő a gyerekek nyújtófáját, mert ezeket sokkal könnyebb azzal nyújtani, de nyilván a nagy nyújtófával is teljesen tökéletes ez a mozdulat, amikor is háromszög alakúra nyújtom a gombócokat, olyan vékonyra, amilyenre csak tudom, majd szorosan feltekerem a széles oldalától kezdve, sütőpapírral bélelt tepsire fektetem, és a végét patkó formájúra hajlítom, majd ismét pihenni hagyom őket (ilyenkor már nem szükséges a letakarás).
Előmelegítem a sütőt, bekészítem a fém tálat vízzel, majd mielőtt betolom a tepsit, a kifliket alaposan megvizezem. Nyilván nem kell eláztatni, csak a lényeg az, hogy ne csak pár csepp víz kerüljön rá, hanem annál több. Egy virágpermetező spricni lenne szuper, de én vékonyan ecsettel szoktam megkenni őket. 13-15 percig sütöm, attól függően mennyire szeretnétek barna héjat nekik. Amikor kész, kiveszem a sütőből, majd rácsra szedem, ismét megvizezem és hagyom kihűlni, talán menni fog.