Jóból a legjobbat, csak okosan!
 Leemelve a polcról a megfelelő terméket, azzal nem csak étrendet reformálunk, hanem életmódot is váltunk…
Ember legyen a talpán, aki a polc előtt állva kiigazodik a számtalan lisztféle között, legyen az akár egy gluténmentes termék is. Ebben próbálok segítséget nyújtani: mit, miért és mihez használjunk?


Az emberi táplálkozásban a gabonafélék csoportjába tartozó növények (pl. búza, kukorica, rizs, árpa, rozs, zab, tritikále, köles, cirok, pohánka, amarant, tönkölybúza) a legfontosabbak, mert szemtermésük energiában gazdag, jól tárolható, viszonylag egyszerűen feldolgozható és sokféleképpen felhasználható.
Többségüket már több ezer éve termesztik. A különböző gabonaféléknek eltérő az éghajlat- és talajigénye. Hazánk természeti adottságai elsősorban a búza, kukorica, árpa, rozs és zab termesztésének kedvez.
A gabonafélék őrlése során lisztet, darát és korpát állítanak elő. A liszt a gabonafélék terméséből őrléssel és részleges héjeltávolítással nyert finom szemcséjű termék. Tágabb értelemben a gabonaőrleményeken kívül a gumók, hüvelyesek őrleményeit is a lisztek közé soroljuk (pl. burgonyaliszt, borsóliszt).
A lisztek csoportosítása többféle szempont szerint történhet:

gabona fajtája alapján (búza, rozs, rizs, kukorica)
szemcseméret alapján (sima liszt, fogós liszt – ld. alább)
hamutartalom alapján (izzítás és kénsavas kezelés után visszamaradó anyag, amely a színét adja a lisztnek)

A gabonaszem fizikailag is szétválasztható három fő része a héj, a magbelső és a csíra. Az összetevők eltérő koncentrációban vannak jelen ezekben. A héj a fő cellulóz-, élelmirost-hordozó rész, az alatta lévő rétegek ásványi anyagokban és vitaminokban gazdagok. A magbelsőt főleg keményítő és fehérjék alkotják, jelentős a cukor-, zsír- és ásványianyag-tartalma. A csíra szintén gazdag ásványi anyagban, A- és E-vitaminban.
A hagyományos feldolgozás során a gabonaszem eredeti vitamin- és ásványianyag-tartalmának 20-80%-a, rosttartalmának mintegy 90%-a kerül a korpába, de elvész a gabonaszem héja alatt lévő értékes fehérje- és zsírsav-komponensek jelentős része is. Ezért táplálkozástani szempontból előnyösebb a gabonaszem szinte összes alkotóját tartalmazó, teljes kiőrlésű lisztek használata.

Teljeskiörlésű Rozsliszt A rozs a búza után a legfontosabb gabonafélénk. A rozslisztet leginkább kenyérsütéshez használják. Vitalizáló, immunerősítő hatású, növeli a fizikai erőnlétet. Gazdag B-vitaminokban, kalciumban, magnéziumban, nitrogénben és foszforban. Alacsony sikértartalma miatt célszerű más lisztekkel keverni.
BIO Tönkölybúzaliszt A közönséges búzához képest a tönkölybúza (pl. TBL 70; TBL 300) fehérjetartalma hatszor magasabb. Az emberi szervezet számára sokkal jobban hasznosítható fehérjéket tartalmaz, aminosav-összetétele kiváló. A tönköly értékeit tovább növeli a közönséges búzához viszonyított magas ásványianyag-tartalma és változatos vitamin-összetétele is.
A tönkölybúza nagyon egészséges. A többi búzafajtához képest lényegesen nagyobb a fehérje- és a sikértartalma. Az emberi szervezet számára nagyon kedvező és jól hasznosuló aminosavakat tartalmaz. Nagy mennyiségű B-vitamin (B1, B2, B6) és E-vitamin található benne, valamint kálium, kalcium, vas, mangán, magnézium, fluor, niacin, réz, szelén, cink és rost.
A tönkölybúzaliszt könnyen emészthető, nem terheli a szervezetet, a benne lévő anyagok viszonylag gyorsan felszívódnak az emberi szervezetben. Hosszú távú, rendszeres fogyasztásával csökkenthető a koleszterinszint s az érfalakon lerakódott zsírréteg.
A tönkölybúzában lévő vitaminok és ásványi anyagok lassítják az öregedési folyamatokat, rugalmassá teszik a test szöveteit, javítják a teljesítőképességet. Jó hatással van a fejfájásra, s más idegrendszeri problémákra. Erősíti az immunrendszert.
Alacsony kalóriatartalmával (100 grammjának energiatartalma 376 kcal) jól alkalmazható fogyókúrás étrendekbe, kis mennyiségben is csillapítja az éhségérzetet. Arra azonban figyeljünk, hogy a tönköly nem gluténmentes, lisztérzékenyek diétájában nem alkalmazható.
A tönkölyliszttel bármilyen ételben remekül helyettesíthetjük a búzalisztet. Készíthetünk vele palacsintát, piskótát, kevert tésztákat, kelt tésztát. Azzal azonban számoljunk, hogy a tönkölyliszttel készített tészta nehezebben kel meg. A tönkölybúza lisztjéből tojás hozzáadása nélkül is remek tészta gyúrható. Tönköly búzadara/finom őrlésű A darához felhasznált búza biogazdálkodásból származik. A kíméletes őrlésnek és a speciális rostálási eljárásnak köszönhetően megmaradnak a búzamag értékes összetevői. A tönköly búzadara sokoldalúan felhasználható az étkezésben, kiválóan alkalmas édes és pikáns ételek készítéséhez.Lenmagliszt Nagyszerűen keverhető a többi liszttel és rengeteg vitamint tartalmaz. A lenmagliszt egyéb ételekben is jól illeszkedik az egészséges étrendhez. Kenyérsütésnél, müzlibe, stb. keverve sokoldalú kiegészítője lehet a természetes étrendet kedvelőknek. Paleolit táplálkozásban használható!
Zabpehely liszt A zabpehelylisztet a kész zabpehely őrlésével, majd frakcionálásával állítjuk elő, így a liszt tartalmazza a zabpehelyben lévő összes biológiailag fontos alkotóelemet. A zabból készített különböző finomságú liszteket,- az “őrlési” finomság, illetve az alkalmazott szitaméret miatt más-más néven, de megközelítően azonos szemcsefinomsággal (350-450 mikron) forgalmazva – ételekbe keverhetjük, vagy bármilyen pékárut, illetve otthoni konyhatermékeket (palacsinta, lepények, ételek besűrítése, kenyér, pogácsa…) kiegészíthetünk vele. A zabliszt vizes keveréke önmagában erősen ragad, illetve nyálkás, csúszós. Ez a tulajdonsága azonban a gyomorban előnyösen hasznosul, mivel a nyálkaképző hatás a gyomorfalat védi. Paleolit táplálkozásban használható! Figyelembe kell venni, hogy a zab önmagában sikérmentes, ezért a pékárukat ki kell egészíteni egyéb sikértartalmú lisztekkel.Teljes kiőrlésű búzalisztA teljes kiőrlésű liszt olyan táplálkozástani szempontból előnyös összetevőket is tartalmaz, mint a búzaszemek külső rétegei – vagyis a korpa -, valamint a csíra.
A plusz rostanyagoknak köszönhetően a teljes kiőrlésű búzaliszt kiegyensúlyozottabb inzulinműködést tesz lehetővé, illetve segíti az anyagcsere-folyamatokat.
A teljes kiőrlésű lisztből ugyanúgy készíthetsz kenyeret, pizzát, palacsintát, mint a fehér lisztből, ám állaga keményebb lesz. Ugyanakkor használata süteményekhez sajnos nem igazán alkalmas.Durum simaliszt A durumbúza a mediterrán vidék búzája. Magas a fehérjetartalma. A durumbúza magbelsőjére jellemző sárgás alapszínű, finomszemcsés őrlemény. Csekély mennyiségben a lisztszemcsékkel azonos méretű világos héjrészeket is tartalmaz. A durumbúza lisztje magas fehérjetartalmú, kitűnő tészták készülhetnek belőle.Graham liszt A Graham liszt abban különbözik a teljes kiőrlésű liszttől, hogy a liszt szemcsemérete nagyobb. A szervezetbe jutva a szénhidrát, mivel nagy szemcseméretű, lassan szívódik fel, illetve ezzel egyidejűleg étkezés után nem alakul ki olyan hamar éhségérzet. Nem mellékes a Graham lisztben található búzacsíra-, ásványi anyag-, folsav- és B-vitamin-, továbbá kálium-, kalcium-, foszfor-, magnézium-, cink- és mangántartalom sem. Jobb a tápértéke, mert magasa