Natura sacra – a vers csöndje

  • 2017.02.21.
  • 7

Megjelent egy recenzió a verseskötetemről. Köszönet Hétvári Andrea értő, érző írásáért! Idézek belőle:
A Pirosmadár c. kötet versei erős rokonságot tartanak a keleti filozófiákkal, a keleti tusrajzokkal és a haikukkal, és nemcsak szűkszavúságuk okán.
Játékosság, rejtélyesség, tömörség, festőiség, bölcsesség, kiérleltség egyformán jellemzi őket. Az ember sokszor tőmondatokban többet mond, mint kisregény terjedelmű eszmefuttatásokban.
„Minden madárcsőr iránytű. 
Minden sarokvas vesztőhely, 
Minden virágnyílás kijárat. 
– Ha nem tévedek.” 
(Útvesztő) 

Bekereteznivaló verssorok, versképek ezek. Több ezer évvel ezelőtt élt kínai mester sem írhatta volna pontosabban, szebben. Ha receptet kellene hozzájuk adni, biztosan azt mondanánk, hogy legalább annyi képiség és valódi tér van bennük, mint amennyi szó vagy ahány korty víz. De ne tévesszen meg senkit e versek rövid terjedelme. Tömörségük mélységet, mélységük súlyt teremt bennük.
A teljes recenzió a következő linkre kattintva elolvasható:
http://drot.eu/article/natura-sacra-vers-csondje-szepesi-dora-pirosmadar-c-verseskoteterol