Én csak jót akartam...

  • 2018.08.07.
  • 2

Bálint fiam (21) éjszaka érkezett haza Pécsről. Vele valahogy egész kicsi kora óta nehéz volt megértetnem, hogy ha mindenki alszik, közlekedjen halkan. És ez valahogy még ma sem igazán megy neki. Szóval, miután – feltételezzük: véletlenül – másodszor csapta be az ajtót maga mögött, utána mentem, és fojtott hangon, ámde meglehetősen indulatosan közöltem vele:– Bálint, hányszor mondjam még neked, hogy ne csapkodd az ajtókat! Úgy közlekedsz, mint egy elefánt!! A nővéred itt alszik három méterre, meg a többiek is lefeküdtek már!Magára hagytam, hátha elgondolkodik szavaimon, én pedig dúlva-fúlva mentem az ágyamba.– Nem hiszem el – dünnyögtem a férjemnek -, nem tud halkan közlekedni. Mindenkit felébreszt.Másnap reggel hallom ám, hogy két legidősebb gyermekem beszélget. Nóri (22) kérdezte Bálinttól:– Bálint, te mikor jöttél meg? Arra ébredtem, hogy anya tök mérgesen azt mondta neked, hogy úgy közlekedsz, mint egy elefánt…Hát így akarjon rendet tenni az ember.

Címkék

Gyereknevelés