Az elmúlt hétvégén férjhez ment az első lány, akit kisbaba kora óta ismertem. Úgy értem, hogy a szüleivel voltunk/vagyunk jó barátok, és ahogy tanúja voltam a születésének, ahogy láttam felnőni, úgy most láthattam férjhez menni is.
Azért ez meghökkentő élmény. Különösebb, mint mondjuk, betölteni a negyvenet. Vagy  negyvenötöt – bár ettől még elválaszt néhány nap.
Olyannyira meghatott az élmény, hogy pillanatnyi szünetet kell tartanom az útibeszámolómban – ellenben megosztok egy roppant egyszerű, ám annál hasznosabb receptet: a paleo “túróét”, amit azért teszek folyton idézőjelbe, mert köze sincs a túróhoz, ellenben egészen hasonlóvá válik, főleg némi citromhéjas-édesítős ízesítés után. Mi például ilyen meggyes-csokis süteményt készítünk belőle rendszeresen, liszt-, cukor- és tejmentesen.
Nos, de ehhez az első lépés ennek a bizonyos túrónak, ismertebb nevén a totunak az elkészítése. Nem kell hozzá más, mint tojásfehérje, és bőséges víz, amibe sót és egy pici ecetet teszünk. 30-40 dkg totuhoz úgy15 tojásfehérjére lesz szükségünk, úgyhogy lehet gyűjtögetni. ha megvan a fehérje, feltesszük a vizet – mintha tésztát főznénk, de a són kívül egy evőkanál ecettel. Ha forr a víz, beleöntjük a fehérjét.Pár percig főzzük, aztán leszűrjük…És amennyire tudjuk, ki is nyomkodjuk belőle a vizet.
Ahhoz képest, hogy mennyire egyszerű, viszonylag drágán kapható, úgyhogy aki egészségi okokból, vagy meggyőződéses alapon mellőzi a tejtermékeket étrendjében, annak ezt receptet mindenképp érdemes megjegyeznie.
Most megyek, és gondolkodom még egy kicsit azon, mikor is múlt el ez a huszonhárom év.
Gyertek a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni...