A pohárkrém, akárhogy is szépítem, általában időhiányból fakadó alibi-desszert. Mert kell valami gyorsan – ezért némi keksz, krém, gyümölcs segítségével pikk-pakk produkálhatunk olyasmit, amitől a vendégeink tényleg odalesznek. 
Na de azért lehet cifrázni a pohárkrémet is úgy, hogy ne tűnjön szükségmegoldásnak; ilyen például, ha vajas-diós (esetleg pisztáciás) morzsát sütünk hozzá, amit majd a tetejére szórunk, és ezzel finom ropogós réteget adunk a többnyire krémből álló édességnek.

Hozzávalók:
10 dkg liszt
8 dkg vaj
6 dkg kristálycukor
Ezeket a hozzávalókat egy edénybe mérjük, a vaj ne legyen olvadt. Aztán az egészet a két tenyerünk között addig morzsoljuk, amíg morzsás állagú végeredményt nem kapunk. lehet mindezt késes aprítóban is végrehajtani, de abban semmi szív nincsen.
Aztán, ha megvan a morzsás állag, közékeverünk 2 marék durvára tört diót. Sütőpapírt teszünk egy tepsire, szétterítjük rajta a morzsánkat, és 180 fokon úgy 20 perc alatt aranybarnára sütjük. Ne égessük meg!
Ezt követően már csak ki kell hűtenünk, és mehet az időközben elkészített pohárkrém tetejére. 
Arról majd holnap írok részletesen.Gyertek a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni...