Nemrég egy ismerősöm megért, hogy süssek neki rugelachot, vagy ahogy ő mondta, rugelát, és én emlékeztem, hogy karácsony, pontosabban hanuka közeledtével egyre több kis töltött kifli jelenik meg recepttel és fotóval a blogokon, különösen a zsidó hagyományokkal foglalkozókon. Mert a rugelach zsidó sütemény, egyes források szerint Lengyelországból indult el világhódító útjára. Érdekessége, hogy a tésztájában jó zsíros krémsajt van, továbbá ugyanannyi vaj, amitől a tészta sokáig puha marad, a rengeteg zsiradék nem engedi megkeményedni.  Hozzávalók 48 darabhoz (kevesebbnek neki se álljatok):40 dkg krémsajt (Philadelphia, vagy ahhoz hasonló – én a Lidl-ben veszem ezt a típusú dobozos sajtot)40 dkg vaj50 dkg liszt10 ek porcukor1 kk sóA töltelékhez:lekvár, dió, aszalt gyümölcs, csoki…A kenéshez:1 tojásfél dl tejcsipet sóval felverve+fahéjas kristálycukor a szóráshozA vajat és a sajtot robotgéppel összedolgozzuk, mehet bele a porcukor is, keverjük jól ki. Ekkor adjuk hozzá a lisztet és a sót, a vége felé kézre kell váltanunk a gépről, és gyúrjuk szép nagy gombóccá a tésztát, ha nagyon ragad, kevés liszttel szórjuk meg, hogy jól tudjuk gömbölyíteni. 1 órára tegyük hűtőbe, mert különben nem fogunk tudni bánni a tésztával. Az idő leteltével elővesszük a tésztát, négy buciba osztjuk, az elsőn dolgozni is kezdünk – a többi mehet vissza a hűtőbe. Amelyik maradt, azt a gyúrólapon kilapítjuk.Aztán kinyújtjuk egy nagy körré.A kört felosztjuk negyedekbe, majd minden negyedet három cikkre, így kapunk 12 háromszöget.A háromszögekre kenünk tetszés szerinti lekvárt – én szilvalekvárt használtam, friss, most főztem -, és megszórjuk dióval. A tölteléknek számtalan variációja lehet egyébként, a csokitól az aszalt gyümölcsökig.A háromszögeket felcsavarjuk az alább látható módon.A kifliket tepsire sorakoztatjuk, és dolgozhatunk a többi bucival ugyanígy. Egy nagy gáztepsire ráfér 24 kifli, így ha ennyivel megvagyunk, kenjük le a rugelachokat tejes tojással.…és szórjuk meg fahéjas kristálycukorral. Mehetnek a sütőbe 180 fokon 25 percre, amíg szép pirosak nem lesznek.Mondjuk ilyenek.A receptet még egyszer régen Mautner Zsófi blogján találtam.