Megint kórházba kerültünk, ezúttal Zsófival, akinek a szűnni nem akaró szédülését vizsgálták ki a hét végén. Bár a végsőkig húztam a bekerülést, hátha sikerül meggyógyulni otthon, végül mégis ott kötöttünk ki. Unalmas hely, ahol az idő, mint dimenzió nem létezik, mindenki ráér, és soha nem történik semmi.Tegnap este azonban esemény volt, méghozzá megrázó.A szomszéd ágyon fekvő kissrác anyukája egy információvámpír, mindent tudni akar és mindenbe beleszól, ilyen fokú indiszkrécióval még életemben nem találkoztam; így aztán ő volt az első, aki kirohant a folyosóra, hogy megtudja szombat este nyolc órakor, kit tolnak át az osztályon. És közvetített.Egy eszméletlen 13 éves lány volt az, az egyik közeli utcában szedték össze, valami buliból indult el, ahol vélhetően nemcsak ittak, de valami partidrogot is használtak. A hordágy mögött jött a kétségbeesett anyuka félig sírva, hogy hogy történhetett ez, miért pont az ő lánya, meg hogy került oda, és hogy lehet, hogy egy házibuliban ilyenek történnek, hol vannak a szülők.A lány másnap reggel semmire sem emlékezett, és a nőgyógyászaton derítették ki, hogy megerőszakolták.…13 éves. Hozzáteszem, sem öltözködésre, sem smink alapján nem annyinak tűnt. Persze, nem mintha ez bármire is mentség lenne.Hasonló bejegyzések:Észak és délA vizsgaidőszak vége – lekváros linzer lépésről lépésreSéfséges szakácssapkaHorvátországi élmények – III. rész