az évek folyamán tökéletesre finomodott a házi csirkemájpástétom receptje, anno mirelle narancsos csirkemájpástétoma volt a kiindulás, ahogy pedig én készítem, és ahogy készült a tegnapi partira is, az meg így néz ki,
a történet titka amúgy a friss kakukkfű, egyszerűen tényleg szárított felhasználása nem hozza a tökéletest
egy mélyebb nem teflon serpenyőben (ha teflon a serpenyő, akkor a turmixoláshoz ki kell majd szedni a tálból, szóval azért) egy nagyobb fej felaprított vöröshagymát 2 evőkanál vajon üvegesre pároltam, majd hozzáadtam egy kiló csirkemájat (érdemes májat szív nélkül szerezni, azt gyakorlatilag nem kell tisztogatni, meg nem áll ott az ember lánya mittomén 10 darab csirkeszívvel, hogy most mi legyen), és fedő alatt, néha kevergetve megpároltam,
párolás közben megszórtam egy marék felaprított friss kakukkfűvel, majd mikor már elveszítette a sötétvörös színét a máj, akkor meglocsoltam úgy 1,5 deci száraz fehérborral, és fedő nélkül összeforraltam az egészet, hagytam hogy valamennyi el is párologjon a máj alatti így kialakult léből,
utána hozzáadtam még egy kis friss kakukkfüvet, meg 250 g tejfölt, de a tejföl lehet kicsit kevesebb is, sóztam, pár tekerésnyi színes őröltbors, és ment bele a a merülőturmix, és hajrá, pépesítettem az egészet,
csinos és egyben zárható üvegedénybe tettem át, díszítésként ment rá kakukkfűágacska (ez elég ízléstelen kifejezés, na mindegy), egy fél napot érdemes állni hagyni az első fogyasztás előtt, elvben persze egy hétig is remekül eláll a hűtőben,
jóféle bagettel vagy paradicsomos kenyérrel tálalandó, mi tegnap a brót pékség bagettjével ettük, ami erős 10 pontos kísérője volt a pástétomnak