Me time

  • 2013.04.16.
  • 3

Nagyon ritkán, de néha mégiscsak előfordul, hogy egyedül ülök le az asztalhoz. Manapság ez több napos előkészületek után történik meg és ez az én mini ünnepem a hétköznapokban. Ilyenkor nem nyúl senki más a tányéromba, nem kell két irányba forogva villával és/vagy kiskanállal adagolnom a megfelelő méretű és összetételű falatot senki szájába (mert természetesen R2r is igényli, hogy etessem, amióta Leoval ezt teszem) és G se igyekszik túlharsogva az amúgy sem kis zajt valami fontosat elmesélni nekem. Senki nem szól hozzám. Senki nem akar tőlem semmit. Csak én vagyok és a tányérom.
Mángold saláta tejfölös vinaigrette-tel és za'atarral

Pár hete rájöttem, hogy van esélyem ilyen áhitattal teli pillanatokra, csak szervezés kérdése (ez is). Egy olyan napot kell választani, amikor nincs semmi intéznivaló, nem jön hozzánk senki és Leoval sincs valamilyen babás elfoglaltságunk. Ezt a nyugis napot előre kiszemelem. Rákoncentrálok. Elképzelem. Ilyenkor általában eszembe jut, hogy mit fogok aznap enni. Ekkor következik (a nyugodt ebéden kívüli) legjobb rész: elkezdem becserkészni és elkészíteni az ételt. Az egyik rutinbevásárlás során beszerzem a hozzávalókat. Tervezgetek, veszek még hozzá valamit, vagy hagyom magam elcsábulni. Ha minden jól megy, a nyugis nap tényleg nyugis, Leot sikerül egy jó elvásnyira kifárasztanom és amikor ebéd után elalszik, következhet az én ebédem. Ritkán csinálok ilyet, mert szeretek vele együtt enni, de amikor sikerül, az is nagyon nagyon jó.
Recept (1 személyre kivételesen)
20 dkg mángold2 ek olíva olaj3 szál újhagyma2 gerezd fokhagyma2 ek tejföl3 ek olíva olaj1 ek fehér balzsamecet1/2 ek finomra aprított metélőhagyma1 tk méz2 tk mustár1 tk vaj1 szelet kenyér1/2 szelet füstölt pisztráng1 ek za'atar fűszerkeverék
A mángoldot megmosom, szárait kivágom, ezek végeit levágom és kidobom. A szárakat durvára darabolom. A leveleket összetéokedem. A fokhagymát összetöröm, az újhagymákat karikára vágom. Egy közepes serpenyőben felhevítek 2 ek olíva olajat, rádobom a hagymát, fokhagymát, a mángold szárát és 5 perc alatt puhára párolom. Rádobom az összetépkedett mángoldot és addig dinsztelem, amíg összeesik, de nem fő túl - kissé ruganyos marad. Szűrőben hagyom langyosra hűlni.
A kenyeret felkockázom és a vajon megpirítom. Az öntethez a hozzávalókat krémesre keverem és összeforgatom a langyos mángolddal. Tányérra teszem, megszórom pirított kenyérkockákkal, za'atarral, a tetejére pedig ráhelyezem a fültölt pisztrángot. Aki nem szereti a halat, eheti hirtelen sült hússal is, pl. egy szép szelet borjúcombbal.
Kellenek ezek a lopott pillanatok. Ezektől leszek mosolygós, jókedvű én, aztán persze anyuka és feleség, vagy éppen feleség és anyuka. Hetekre feltölt egyetlen ilyen egyszerű, édesen magányos, csendes ebéd. Hogy aztán megint olyan jó legyen este. Együtt. Egy asztalnál.