A bizarr, hosszúkás alakú kagylóhéjjal már többen talákozhattak a tengerparton, régimódi borotvára hasonlít (angolul razor clam, spanyolul navajas). A borotvakagyló a tenger aljába fúródva él, onnan szedik ki a halászok. Sokan ismerhetik már a tengerparti éttermekből és piacokról: a spanyol és a brit konyhában is népszerű - most már itthon is beszerezhető. A finom, enyhén édeskés ízű kagylókat érdemes megkóstolni, egyszerű az elkészítésük.

 Így néz ki a hazai nagyáruházból hozott borotvakagyló 1kg-os csomagolásban: három - négy fő részére elegendő előételnek.

 Enyhén sós vízbe kell áztatni felhasználás előtt, egyszer lehet cserélni a vizet. A kagylócskák élnek, kinyílnak, kidugják a fejüket, mocorognak. /Amelyik nem ad életjelet, kidobandó./

Amíg fürdenek a kagylók, készítsünk egy picada-t. Ez a spanyol eredetű keverék fokhagymából, apróra vágott petrezselyemzöldből, reszelt citromhéjból, pár csepp citromléből, sóból és olivaolajból áll, mozsárban jól szétdörzsölve. Ezzel fogjuk sütés közben locsolgatni a kagylót, isteni illatokat keltve.

 Extra szűz olivaolajat hevítünk, beletesszük a lecsepegtetett kagylókat, le is lehet néhány percre fedni és csak rázogatni kell, nem keverni (James Bond módjára). Adhatunk egy löttyintés fehérbort is hozzá. Két-három perc múlva levesszük a fedőt és a picadát rácsorgatjuk a kagylókra. Még 1-2 perc és már kész is. Tovább nem szabad sütni, mert gumiszerűen kemény lesz - ez minden kagylóra érvényes. (Melegíteni sem lehet.)

 Előételként szokták tálalni, frissen kell fogyasztani /csak a fehér részeket/, citrommal meglocsolva. A spanyolok héjában tálalják, de felvágva, megtisztítva is lehet tálalni. Egyik kedvenc kagylóm és most már itthon is kapható.

Hozzávalók 3 - 4 személyre: 1 kg friss borotvakagyló, extra szűz olivaolaj.
A picada /ejtsd: pikáda/ hozzávalói: fél csokor zöldpetrezselyem, két-három gerezd fokhagyma, 1 citrom, olivaolaj, só.