Az a jó abban, hogy a férjem nyugdíjba ment, hogy nyáron nem is volt szabadságon. :)Hét hónapig egy közeli kisvárosban volt lelkész, amíg végleges kollégát találtak. Aztán mindjárt a következő hónapban egy településsel arrább került szintén hasonló okok miatt. Nem baj, mi vállaltuk, és nagy örömmel segítünk. Mindjárt szeptember elején az ő "színeikben" vettünk részt egy gyülekezeti napon, ahol 17 másik református közösséggel találkozhattunk. Szeretjük az ilyen alkalmakat. A sütivasárnap is nagyon jó ötlet volt az előző helyen.
Szép nagy templomkertben kaptunk helyet. A főzésre már előző nap előkészültek a csapatok, itt csak folytattuk a pörköltet, ami a versenykiírás volt. Nálunk borjúból készült. Sütöttünk natúrszeletet is, és a szokáshoz híven volt egy halom sütemény. Hiába! A falusi asszonyok tudják, hogyan kell ünnepelni. Én joghurtos birsest sütöttem, és most leöntöttem étcsokival, mert ez volt a kiírás. Az eredeti recept itt van, .
Nem nyertünk, de jól belaktunk a finomságokkal. Még gránátalmaszörp is volt egy kamionos tagunk jóvoltából.
Csokival leöntveEgy kis ízelítő a sok sütibőlAz egészséges táplálkozás jegyébenBibliás elmélkedés:Természetesen istentisztelettel kezdtünk, de utána volt egy sor program: sportversenyek, láthatatlan színház, közös éneklés, még gombócevés is.
A lelkész Zákeus, a vámszedő, történetét magyarázta a Bibliából. Ezek az emberek sok pénzért megvették a vámszedés jogát a rómaiaktól, és busás haszonra tettek szert, mert jól becsapták az embereket. Két gazdag - mondta a lelkész. Mármint Jézus és Zákeus. Még sosem gondolkodtam erről így. Jézus gazdag volt, mert nem hiányzott neki semmi. Boldog és elégedett életet élt az Atya Istennel szoros közösségben. Ezt kínálja nekünk is, erre vágyott Zákeus is. Amikor Jézus meglátta őt, elhívta erre az életre. Zákeus azonnal bűnbánatot tartott: "Vagyonom felét a szegényeknek adom, és akitől csalással elvettem valamit, négyszer annyit adok helyette."