Négy éve játékot hirdettem püskösdre. Flambírozott ételeket kellett készíteni a pünkösdi lángnyelvekre emlékeztetve, és sok kis részből álló süteményt, mely egységes egésszé áll össze és finom illata van. Hogy miért? A fenti kék szövegre kattintva olvasható.A játék összefoglalóját itt olvashatják.Az igazság az, hogy hagyományosan nem készítettek ilyesmit. Báránytartó vidékeken abból készítettek ünnepi ételt, de a rántott csirke is népszerű volt, hiszen ilyenkorra már megnőttek a kiscsibék. Lehetett őket vágni. Nem is tudom, mikor ettem utoljára igazi rántott csirkét. Ezekből a "pulykákból", melyeket csirke néven árulnak, nem az igazi. 1 kg körüli súlyúból a legjobb. Én 1.70 dk-s példányt készítettem, ezt is külön kereste nekem a hentes a hűtőkamrában.

Mindenki tud panírozni, nem szükséges írni erről, de azt talán nem felesleges megemlíteni, hogy hogyan süssük, hogy ne maradjon véres. Mindenképpen érdemes átvágni a combokat a csont mellett, a mellehúsát szeletelni, és nagyon lassú tűzön sütni.Hogy mi lehetett a köret? Újkrumpli biztosan nem, ezért megfőztem a régit és olajon dinsztelt petrezselyemre szedtem. Uborkasalátát se kínálhattak, talán saláta volt vagy hordós káposzta.
Bibliás elmélkedés:A pünkösd mozgó ünnep, mint a húsvét. 50 nappal a feltámadás után ünnepeljük, amikor Isten kitöltötte a Szent Lelkét Jézus apostolaira először, majd mindenkire, aki hisz és bízik Jézusban. Lángnyelvek jelentek meg, leszálltak a tanítványokra, és elkezdtek más nyelveken szólni. Mindenki megértette az igehirdetést, bár voltak, akik bor hatásának tulajdonították. Péter apostol azonban felvilágosított mindenkit, hogy erről szó sincs, hanem régi ígéretét váltja be Isten. Ezért tehát: "Térjetek meg, és keresztelkedjetek meg mindnyájan a Jézus Krisztus nevében a bűnök bocsánatára, és veszitek a Szent Lélek ajándékát. Mert néktek lett az ígéret és a ti gyermekeiteknek, és mindazoknak, kik messze vannak, valakiket csak elhív magának az Úr, a mi Istenünk."(Apostolok cselekedetei 2.38-39)A Szent Lélek által bátorságot kaptak az emberek, és bátran beszéltek Jézusról, és sokan hittek Benne, kaptak örök életet. Ez így van azóta is. Újra és újra hirdethetjük a bűnbocsánatot és az örök életet.
Ma már nincsenek lángnyelvek, jelek és csodák sem kísérik a hívők útját olyan mértékben, mint az apostoli korban. Vigyázni is kell, mert vannak, akik megpróbálják megtéveszteni az embereket. Új "egyházak" alakulnak, ahol a csodákat helyezik a középpontba. Segít az eligazodásban ez az ige:"Arról fogja megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást."(János 13.35)