Kubu

  • 2017.10.13.
  • 8

Elég randán néznek ki ezekkel a sapkákkal, de azok nélkül meg még randábbak. A paradicsomlénél még nem bántam ezt az össze-visszaságot (se tavaly, se idén), de most úgy döntöttem, hogy felöltöztetem az üvegeket. A tartalmuknak persze nem árt, nem használ, mert sapkával vagy anélkül is nagyon finom ital lett belőlük. Már annak, aki szereti. Hát mi a férjemmel szeretjük!Hozzávalók:3 kg répa2 kg alma2 citrom+3 narancs=fél liter1 kg cukor1 csipet sókét késhegynyi borkén1 mokkáskanál citromsavkis tartósítóA citrusoknak lereszeltem a héját előbb. Jó lesz másba.Elkészítés:Az almát és a répát is megtisztítjuk, és külön-külön feltesszük főni. Botmixerrel pépesítjük, majd összekeverjük egy nagy fazékban, és hozzáadjuk a többi hozzávalót. Rottyan még egyet, és üvegekbe tesszük. Az ízén lehet még javítani, nálam azért került bele még egy kis citromsav. 70 dkg cukrot terveztem, de kevésnek találtam azt is. A nátrium-benzoátot az üvegekbe tettem, de csak egy leheletnyit. Száraz dunsztban tartjuk másnapig. Ívóleves felhasználáson túl másképp is fel lehet használni. Receptek hamarosan.:)Bibliás elmélkedés:Egyszer láttunk egy filmet, aminek az üzenetével csak részben tudtunk egyet érteni. Csodakrumpli volt a címe és arról szólt, hogy egy faluban nagyon szegények voltak az emberek. Aztán jött egy misszionárius, beszélt nekik Jézusról, hogy mennyire szereti őket. Vallják meg a bűneiket, és térjenek meg. Sokan lettek hívőkké, és nemcsak békességet találtak a szívükben ezután, hanem még a termés is megnőtt a kertjükben.
Azt mondtuk a férjemmel, hogy azért ezt már mégsem hisszük. Ugyan már!
Aztán itt vannak a répáink meg a petrezselymek a kertben egy olyan faluban, ahol agyagos a föld, és " itt aztán nem lehet nagyra növeszteni őket!" Hát ekkorák lettek idén is. Balra lent az egy átlagos méretű golyóstoll. Nem mondom, hogy minden hívő ember így fog járni, de az biztos, hogy Isten gondoskodik az övéiről. Ad annyit, amennyi elég, és még tovább is tudunk adni, hogy segítsük a szegényeket."A miket szem nem látott, fül nem hallott és embernek szíve meg se gondolt, a miket Isten készített az őt szeretőknek."(I. Korinthus 2.9)