Zsuzsi, a
Táncoló fakanál blog
szerzője írta ki a Süss! Alkoss! Díszíts! nevű blogjáték 33 fordulóját,
melynek témája a Pite. Erre készült ez a finomság.Hozzávalók a tésztához:25 dkg liszt15 dkg margarin1 tojás1.5 evőkanál víz1 tk sóElkészítés:A lisztet, a sót
és a kockára vágott margarint gyorsan összemorzsoljuk az ujjainkkal. Azért nem kézzel, hogy ne olvadjon meg a margarin. Ezután hozzáadjuk a tojást és a vizet. Összegyúrjuk, és fóliában legalább egy órára a hűtőbe tesszük. Én egy éjszakát pihentettem. Másnap lisztezett deszkán kinyújtjuk, és kibéleljük vele egy nagy tortaformát. Egy keveset félreteszünk és abból formáljuk meg a peremét. Kinyújtjuk egészen hosszúra, hogy nagyobb legyen, mint a torta kerülete. Utána kicsit lelapítjuk, kettévágjuk és összesodorjuk. A tészta szélére nyomkodjuk, majd sütőpapírt fektetünk rá, megszórjuk rizzsel, hogy ne púposodjon fel sütés közben, és 15 percre 200 fokos sütőbe tesszük.
Hozzávalók a húskrémhez:Kb 30 dkg darált sertéshússó, bors1 evőkanál frissen vágott oregáno, bazsalikom, kakukkfűfokhagyma-és vöröshagymakrém1.5 dl joghurtolívaolajElkészítés:A húst sózzuk, borsozzuk, a zöldségekkel együtt egy kis olajon megpirítjuk és hozzáadjuk a hagymakrémeket és ha kihűlt a joghurtot. Botmixerrel pépesítjük.
Feltét:10 dkg mozarella sajtpadlizsánkarikákparadicsomkarikák1 ek frissen vágott oregáno, bazsalikom, kakukkfűA tésztára kenjük a húskrémet, és díszítjük
a zöldségekkel és
a félbevágott sajtokkal.
A padlizsánt vágás után bekenjük citromlével, hogy ne barnuljon meg.
Gyengén sózzuk. Előmelegített sütőben 200 fokon sütjük. Persze a padlizsán a sütőben így is úgy is megbarnul, de ez másféle színárnyalat mintha nyersen barnulna meg.
Bibliás elmélkedés:Olyan szép színes lett a pite, hogy ez a kis történet jutott róla az eszembe, amit a Csendes percek című kiadványban olvastam."És (Isten) az egész emberi nemzetséget egy vérből teremtette, hogy lakozzanak a földnek egész színén..."(Apostolok cselekedetei 17.20a)Gyülekezetünkben énekkel és tapssal fogadjuk a gyerekeket, amikor bevonulnak a templomba a vasárnapi iskolából. Tarka kis csoport ez, sokféle nemzetiséget képvisel a sok nevető gyerek. Amikor elnézem őket, egy régi eset jut eszembe. Walt Augustine chicagoi néger kollégám gyakran látogatott meg Kansas City-ben lévő irodánkban. Egyik látogatása alkalmával az élet kihívásairól beszélgettünk. Walt elmesélte, hogy hatéves kisfia, James, állandóan Michael nevű iskolatársáról beszélt otthon. Walt egyszer megkérdezte tőle, hogy Michael fekete gyerek-e. James zavarodottan nézett apjára majd így válaszolt: "Nem tudom, majd holnap megnézem." Ez a kis történet mindig eszembe juttatja azt, hogy Isten ilyen módon akarja, hogy éljük az életünket: előítélet nélkül, elfogadván egymást úgy, mint ez a kisgyermek a barátját.Imádság:Istenem, töltsd meg a szívünket egymás iránti szeretettel. Szabadíts meg előítéleteinktől. Jézus nevében kérünk, aki példát mutatott arra, hogyan szeressük e