Ma reggel ahogy Anyuéknál nekiláttunk a kenyérsütésnek -pontosabban még csak a tészta kelt-, még nem is tudatosodott bennem, hogy ma van az új kenyér ünnepe (is). A sütő már melegedett, s ahogy kiborítottam a tésztát a deszkára, megjelent Csemete és lelkesen közölte, hogy ő is szeretne kenyeret sütni. Hozta is a kis kötényét és egy pillanat alatt fent termett a széken, amit a konyhapult mellé tettem neki. A tésztát három felé osztottam, mert most 1 kg lisztből készült. Csemete is lelkesen gyúrta és formázta a kis adag tésztát, majd egy pöttöm sütőformába tettük és így sültek együtt hárman; a két felnőtt és a Csemete-kenyér. :)A kenyér receptjét itt találjátok. :)