Badacsonytomaj - Balaton-felvidék

  • 2015.07.13.
  • 3


Látkép a Balatonra
Római út
Strand
Badacsony-hegyA település -mely 1997-ben ünnepelte dokumentumokban rögzített létezésének 1000. évfordulóját- névadója a Tomaj nemzetség Tanuz aba besenyő vezértől származtatja magát, aki még Taksony fejedelem korában költözött hazánk területére. Tanuz aba Heves megyében, az Árpád-házi rokonság között kapott szállásbirtokot, valószínűleg Taksony besenyő sógorságához tartozott.Fia Urkund volt, és Urkund fia volt Tomaj, az István kori ős, akiről a nemzetség nevezi magát.Amikor 997-ben István került a törzsszövetség élére, a hatalmukat féltő és a régi hithez ragaszkodó főurak egy része szembefordult vele és kirobbant Somogyban a Koppány-féle lázadás.Az ennek leverésére indult királyi sereg zömét a könnyűlovas magyarok adták. A harcokban résztvevő kabar hadakat István kabar sógora vezette, a besenyők élén pedig a besenyő rokon Tomaj állt, aki aztán szolgálataiért a Balaton északi partján adományba kapta
a mai Badacsonytomaj, Lesencetomaj és Cserszegtomaj területét.Badacsony-hegyA Badacsony-hegynek a Balatonra néző lankáit már a történelem korai időszakában is lakták

különböző őskori és ókori törzsek, népek, kultúrák embercsoportjai, amelyek közül számos régészetileg is azonosított etnikum hagyta a vidék földjében tárgyi emlékeinek maradványait: a késő-bronzkor pásztoraitól a harcias keltákon át a rómaiakig.A magyar honfoglalás és a korai feudális állam kialakulásának időszakából csak közvetett bizonyítékok vannak arra vonatkozólag, hogy e terület és ezen belül a mai Badacsonytomaj helye lakott lett volna. A történeti, földrajzi és helytörténeti irodalom tanúsága szerint a Lád vagy talán a Vérbulcsú nemzetség harcosai és köznépi elemei jelentek meg a vidéken és ők lettek a Badacsony körüli első, tényleges honfoglalók valamikor a 900 és I. (Szent) László trónra lépése (1077) közötti évszázadokban.Badacsony-hegyA középkorban a Badacsony déli oldalán két falu alakult ki: a mai Badacsonytomaj őse, Tomaj és Lád, amely a mai Badacsonylábdihegy elődje volt. Badacsonytomaj kora Árpád-kori lakosságát korabeli régészeti leletek tanúsítják, amelyek közül a legkiemelkedőbb az 1931-ben a Magyar Nemzeti Múzeumba került közel 40 darabos I. (Szent) László kori (1077-1095) ezüstpénz lelet volt. Az írott források viszonylag későn -Károly Róbert király uralkodása idején, 1313-ban- említik első ízben Badacsonytomajt.A Badacsonytomaj történetére vonatkozó második okleveles említés szintén az Anjou-korból, I. (Nagy) Lajos király uralkodásának idejéből, 1344-ből való. Ebben értékes adatok találhatók a település középkori templomára vonatkozólag is.Békefi Remig középkorkutató tudós 1907-ben elemezte a szóban forgó oklevelet és az alábbiak szerint foglalta össze vizsgálódása eredményét az "A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban" című munkájában: "Tomaj (ma Badacsonytomaj a Badacsonyhegy keletioldalán, a Balaton partján) egyháza 1344-ben Szent István első vértanú tiszteletére avatva ...", azaz: "... cuius (Thomay) ecclesia parochialis in honore beati Stephani protomartiris foret constructa".A későbbi történeti források meglehetős szűkszavúsága miatt csak nagy vonalakban vázolható a templom további története, A törökellenes végvári harcok idején, 1550-ben a zalai főesperességhez tartozott, de plébániája elhagyatva, üresen állt. Egy másik említés szerint az ismétlődő török portyázások ellenére még 1652-ben is épségben találták.A törökök kiűzése (1699) és a Rákóczi-szabadságharc lezárulta (1711) után új fejezet kezdődött a Szent István templom, de a korabeli Badacsonytomaj történetében is.Szent Imre plébániatemplom