Vannak olyan ételneveink, amelyeket a legnagyobb természetességgel használunk, bele sem gondolunk, hogy mit is jelent szó szerint a nevük. Akkor szokott előkerülni ez a téma, ha egy külföldi ismerősnek próbáljuk lefordítani vagy valamelyik étteremben a Google fordítót használják erre a célra – “same in english”.
Most 6 olyan étel nevének az eredetére kerestem rá, amelyekről idáig nem tudtam, hogy hogyan lettek azok, amik.

Saslik
Itt mindenkinek a sas jut eszébe, de nyilvánvalóan annak a húsa hiányzik a nyársról. De az elnevezése nem magyar, hanem krími tatár eredetű, a şışlık szó tatár nyelven „valami a nyárson” jelentéssel bír. 

Madártej
Tegye fel a kezét, aki rajtam kívül madárnak hívta a habokat a tejben!
Már évezredekkel modern korunkat megelőzően is ismerték a madártejet, hiszen az első civilizációk idején már azokat az ételkülönlegességeket, melyekhez nagyon nehéz volt hozzájutni, a „madarak teje” kifejezéssel illették, vagyis úgy vélték, hogy ezek az édességek annyira ritkák, mint a “madár teje”. Így kerülhetett be a nyelvhasználatba a ma ismert madártej elnevezése is.

Püspökfalat
A Márton napi sült libából vittek kóstolót a papoknak is, innen ered a püspökfalat szó, ugyanis az állat hátsó részét kapták meg

Brassói aprópecsenye
Hát a brassói nem brassói származású. Az egyik felvetés szerint a brassói receptjét egy Gróf Nándor nevű vasúti szakács találta ki 1948-ban, a Budapest–Brassó között közlekedő járaton, olyan ételt akart készíteni, ami a zötykölődős vonatúton sem okoz problémát.

Gránátoskocka, grenadírmars
Az osztrák-magyar Monarchiában a katonák ellátása nem volt mindig a legjobb, gyakran kaptak tésztát, főzeléket és csak kevésszer jutottak húshoz, süteményhez. Így voltak ezzel a gránátosok is, akik a Monarchia idején saját készítésű, gömbölyű üvegbe töltött puskaporos gránáttal dobálták az ellenséget. Állítólag ezek a kemény katonák gyakran kaptak paprikás krumpliból és főtt kockatésztából készült ételt ebédre, illetve vacsorára, ezért maradt rajt az ételen a gránátos kocka név.

Császármorzsa
A nevének eredetére többféle magyarázat létezik. Az egyik szerint az ételt Erzsébet császárné, Sisi kedvéért „találták fel”, aki vonalai megőrzése végett csak módjával evett süteményt. Hogy mégis valamilyen édességet fogyaszthasson, megalkották a Kaiserschmarrnt, a császármorzsát.Más változat szerint Ferenc József egy vadászat közben eltévedt, s éhesen bekopogott egy szegény erdész házába. A csodálkozástól meglepődött háziasszony szétrázta a készülő tojásos tésztát, s azzal kínálta a felséget. A császár jóízűen elfogyasztotta az ételt, amely aztán gyorsan egész Ausztriában népszerű lett.Egy másik magyarázat szerint is Sisihez köthető. Az anekdota szerint a császárné a vacsora után felszolgált édességből nem volt hajlandó enni, mert már ránézésre is hizlalónak találta. A császár elkérte az érintetlenül hagyott desszertet és jóízűen megette.


Ha tetszett a bejegyzés, csatlakozz a Konyhalál Facebook oldalához és iratkozz fel a heti hírlevélért a blogkövetésre, ne maradj le semmiről!