Ezt a fajta lustarétest sokszor készítettem már , de

Meggyesen még sosem .

Hogy miért nem? Nem is tudom.

Igazán finom!

A következő napra sütöttem a lányomnak, és párjának, akik hazalátogattak Sopronból.

Kisülés után azonban a férjem határozottan kérte a süti szélét, mert az jár azonnal.

Másnap a kiegészült családtagokkal ettük meg a többi részét.


Hozzávalók:,25dkg liszt20 dkg porcukor1 cs sűtőpor1/2 kg túró2 kanál búzadara1 citrom héja
4 db tojás2 cs vaníliás cukormeggymazsola2 kanál őrölt ízesített mák10 dkg Ráma4 dl tej

A túrót,mivel elég lágy volt, két kanál búzadarával,
a vaníliás cukorral,
a citrom héjával

összekeverjük és egy fél órát hűtőbe tesszük.

Közben a meggyet kimagozzuk,2 kanál zsemlemorzsával meghintjük.

A porcukrot, a lisztet, és a sütőport öszekeverjük.

A keverék felét beleszórjuk a kimargarinozott tepsibe,a túrót ráhelyezzük, a meggyet is

rányomkodjuk 2 kanál darált mákkal meghintjük.

(az utóbbit nem csak dekorációnak szántam, hanem az ízesítése

miatt is).

A másik fél lisztes porcukrot is rászitáljuk.

A tejet elkeverjük a tojásokkal, és ráöntjük a tetejére.

Középmelegben sütjük, én most porcelán tepsibe sütöttem, és így 50 perc lett a sütési idő,

de fém tepsiben elég 30 perc.
A család olyan szó, amelynek a jelentésében benne van a biztonság, a sziklaszilárd alap, az a hely, ahová hazamehetünk, amelyben felnőhetünk..., amelyből kirepülhetünk, de mégis emlékszünk rá és belekapaszkodhatunk..., mert amit ott hallottunk, örökre megmarad a fülünkben és a szívünkben..., az emlékek színes szoborként egy életre belénk vésődnek, apró, csillogó színű szilánkokból, amelyek némelyike ugyan haloványabb, sőt néha egészen elhalványul, olyannyira, hogy már-már elfelejtjük..., ám teljesen sohasem merülnek feledésbe. Ez az a hely, ahol elkezdődik az életünk, és ott szeretnénk, ha véget érne.Danielle Steel