Szombaton hűvös, de szikrázó napsütés volt nálunk - az időjárás kicsalogatott a teraszra, úgyhogy be kellett gyújtanom a Landmann-omat. De mit is készítsek rajta? Legyen csirkecomb, na meg friss snidling - amiket szépen lassan grillezünk majd meg - köretként pedig ott a klasszul előfőzött burgonya, amit aztán szintén meggrillezünk. Na irány a terasz, munkára fel.
Hozzávalók:
8-10-12 csirke felső comb
egy maréknyi snidling
ketchup
só és bors
fejenként 1 burgonya
burgonyánként 1-1 kk vaj
A gázgrillünk oldalsó lángján felteszünk egy lábasban vizet forralni, majd a burgonyákat héjastól belepakoljuk a fortyogó vízbe. Alaposan megsózzuk a vizet, majd a csirkecombok felé vesszük az irányt.



A combokat éles késsel bemetsszük úgy, hogy a csont mentén párhuzamos vájatok keletkezzenek. Ezeknek két fontos funkciójuk is lesz. Az egyik, hogy így a hús könnyebben átsül, a csont mentén nem maradhat nyers felület, másként pedig ezeket a vájatokat megtölthetjük finom ízekkel, amik majd át is járják a húsokat. Tehát bevagdossuk a combokat, majd mindkét oldalukat alaposan be is sózzuk.



 Vágunk egy maréknyi friss snidlinget - amit már szinte minden nagyobb élelmiszer boltban meg lehet venni - majd apró darabokra vágjuk az egész adagot. A gyönyörű metélőhagyma darabkákat belenyomkodjuk a csont melletti vájatokba, majd jöhet a frissen tört bors - és a végén egy-egy csíknyi ketchup.








A grillezés. Nos most nem az a cél, hogy vadul feltekerjük a lángot, hanem arra törekszünk, hogy a hús bőrös fele igazán ropogós legyen, míg a hús lágy és szaftos maradjon. Mire lesz elsősorban szükség? Hát türelemre. Begyújtjuk a gázgrill két szélső lángsorát, teljes üzemben, míg a két középső kikapcsolva marad. Ez egy klasszikus indirekt sütési mód, amit azt jelenti, hogy nem közvetlenül a húst sütjük, hanem az elinduló forró légáramlatok végzik el a sütést, de nagyon kíméletesen. Tehát felpakoljuk a húsokat a grillrács közepére, a tetőt lecsukjuk - és kedvenc lazító műveletünkhöz fordulhatunk, vagyis iszunk egy hideg sört vagy rozét, közben élvezzük a tavaszi napsütést.



Időközben ránézhetünk a burgonyákra, amiket villával próbaképpen meg-meg szurkálhatunk. Ha már simán belemegy a villa a krumplikba, akkor kivesszük őket a vízből, majd egy lapos eszközzel kilapítjuk őket. Nem gáz, ha közben a szélük kifakad, kireped - sőt ettől még rusztikusabbak is lesznek. Alaposan be is sózzuk, majd félre is tesszük mindegyiket.





A grillen azért időnként átpakoljuk a husikat, mert a hő azért nem éri őket egyenletesen, majd ezt időnként még megismételjük. Legyünk türelmesek, ne az órát nézzük, élvezzük a napsütést, hajtsuk el az érdeklődő családtagjainkat, kortyolgassuk a söreinket - és higgyünk abban, hogy majd megéri a várakozás. Ha már látjuk, hogy a húsok szélei kezdenek szálasan szétválni - na akkor már jók lehetünk. Őszintén én olyan jól elvoltam a teraszon, hogy azt sem tudom, hogy mennyi idő telt el, de 1,5-2 óra biztos eltelt. Tehát ennyit rá kell szánni.


A szélső rácsrészekre, ahol azóta fullon megy a gáz, nos ide felpakolgatjuk az előfőzött burgonyákat, amikre egy egy kisebb kocka vajat is teszünk. Ha már szépen rásültek a grillrács vonalak, akkor fordítunk rajtuk, majd ismét vaj, és ismét grillezés következik.