Lőrinc egyik kevenc reggelije a bundáskenyér, ezért azt csináltunk ma neki Arankával. Csupa szeretetből. Szerintünk. Szerinte meg nem, ezért megmakacsolta magát, és nem volt hajlandó enni belőle... Csak azért, mert szerinte nem szeretetből csináltuk, mivel én morogtam vele előtte, meg közben is. Próbáltam küzdeni, és megszereztem a pirítósát, de elveszítettem a küzdelmet, mert továbbra sem volt hajlandó enni belőle, így visszakerült a tányérjára a pirítós. Végső soron mi jól jártunk, mert 2 szelettel többet ehettünk, és még a délelőtt hazaérő Bálintnak is jutott belőle, akinek persze ízlett (Mondjuk, neki mi nem ízlik...)Nos, perpatvar ide, vagy oda, azon kívül, hogy nagyon finom ez a vegán bundáskenyér, mint fehérje is teljes értékű, a hüvelyes és a gabona komplettálódása miatt.Hozzávalók:csicseriborsó lisztsóborszúzott fokhagyma (helyette hinget használtam)kurkuma
olaj vagy kókuszzsír a sütéshezszeletelt kenyér
Azért nem írok mennyiségeket, mert több részletben csináltuk, 2-3 evőkanálnyi lisztet használtunk először, aztán tettünk még mindenből, ahogy fogyott a massza.A lisztet és a fűszereket annyi vízzel kevertük el, hogy folyadék sűrűségú (hígságú) legyen (kezdőknek: felvert tojás állagú).Felforrósítottuk az olajat, belemártottuk a kenyereket a masszába, és mint a megszokott bundáskenyeret szokás, kisütöttük olajban. Papírtörlőn leitattuk a felesleges olajat, és aki hajlandó volt rá, az evett belőle.Azóta is mantrázom: jóanyavagyokjóanyavagyokjóanyavagyokjóanyavagyokjóanyavagyokjóanyavagyokjóanyavagyokjóanyavagyokjóanyavagyokjóanyavagyokjóanyavagyokjóanyavagyokjóanyavagyokjóanyavagyokjóanyavagyokjóanyavagyokjóanyavagyokjóanyavagyokjóanyavagyokjóanyavagyokjóanyavagyok